Ti ilyen esetben hogy oldanátok meg a családi karácsonyt?
Bocsánat, ha hosszú leszek, próbálom felvázolni az egészet. :)
Nos, kicsit problémás nálunk a karácsony. Mindketten folyamatos munkarendben dolgozunk a kedvesemmel, így sokszor az ünnep sem ünnep... (Pl. ő évek óta mindig dolgozik karácsonykor, én legalább szenteste nem.)
Idén jó előre bejelentette, hogyha esetleg kap szabit (24-25-26 dolgozna), akkor szeretne hazamenni a szülőkhöz, hiszen évek óta nem volt otthon szenteste.
Megvallom, én picit ennek talán örültem is, mert nálunk meg széthullott a család: az utolsó élő nagyszülőm pont karácsonykor hunyt el tavaly. Előtte mindig nagykarácsony volt nálunk, nagyszülők jöttek, nagybáty/nagynéni és azok családja, stb. De az örökségen marakodás miatt tavaly óta szétesett a család, a szomorú évforduló meg pláne...
Bár van édesanyámnak párkapcsolata, de az a saját gyerekeivel ünnepel, csak este néz be. Szóval, ha én nem vagyok, akkor édesanyám egyedül tölti a szentestét. Emiatt nem bántam annyira a kedvesem bejelentését, bár másrészről meg szomorú is, hiszen ez az első "igazi" közös karácsonyunk, hogy már együtt is élünk.
Szóval, a fentiek fényében volt két elképzelt menetrend:
a) Kedvesem szabit kap, így 23-án együtt karácsonyozunk, fa, ebéd, ajándék, ő pedig este hazautazik. Én 24-ét édesanyámnál töltöm.
b) Kedvesem nem kap szabit, így a 23-a egészen a miénk, ünneplünk, 24-én pedig dolgozik, én édesanyámnál, ő pedig este néz be hozzánk, vacsi-ajándékozás kedvéért.
Na most, ezekhez képest... Kapott ugyan szabadságot, de az ő szülei bejelentették, hogy inkább ne menjen haza, elmennek welnessezni, mert rájuk fér a pihenés.
Ezzel nincs is semmi baj, csak most nem tudom, mi legyen.
Normális esetben így kettőnké lenne a 24-e, első közös karácsony meg minden, de a fentiek miatt én nem hagyhatom ki édesanyámat. Leginkább azért nem, mert úgy készült, karácsonyi menü meg minden bevásárolva hogy ott leszek/leszünk, ajándék, stb. Szóval más lenne, ha még egy hónapja szólok neki, hogy ne is készüljön, bár a fent leírtak miatt akkor is sajnálnám egyedül hagyni.
Legegyszerűbb az lenne, hogy párommal együtt töltenénk nála a 24-ét, de párom nem szívesen tölt nálunk időt. Egy-két órát, a vacsit kibírja az ünnep kedvéért, de többet nem szívesen.
(Hosszú lenne leírni, anno anyám is bőven tett érte, hogy így legyen, bár mostanra elfogadta a páromat, és legalább így ünnepekkor próbálja a család részeként kezelni.)
Szóval megtenné a párom a kedvemért, de nem érezné jól magát.
És akkor a 25-éről még nem is esett szó, hogy ott se legyen egyedül anyám...
Szeretnék valami köztes megoldást találni, de nem tudom, hogy lehetne mindenkinek jó.
Ti mit tennétek?
#9
- Nem volt akkor egyértelmű, de a folyamatos munkarend miatt kiszámíthatatlan nálunk az ünnep. Illetve kedvesemnek fix, hogy mikor dolgozik, csak ugye nincs hétvége/ünnep, nekem teljesen és 100%-ig random. Ami egészen fix, hogy olyan nincs, hogy megússzam az ünnepeket, valamelyik nap mindenképp be kell menni. :) Páromnak meg a munkarendje miatt, így, szabival, másfél hete van egyben.
Szóval az biztos volt előre, hogy én nem tudok karácsonykor utazni, mert ha nem is szenteste, de valamelyik nap dolgozom, két ünnep között meg pláne. Tavaly sikerült kiharcolnom négy napot, hogy 26-án leutaztam volna vele, de akkor a fent említett haláleset miatt annyiban maradt az egész.
(Egyébként 350 km-ről beszélünk, kocsink nincs, közlekedés ramaty, emiatt nehézkes a dolog, szóval az nem működik, hogy leugrunk egyik nap, másnap jövünk, vagy reggel-este.)
Szóval emiatt nincs miért orrolnom páromra, hogy "nem visz magával", mert amúgy is úgy tudtuk volna megoldani, hogy pl. utána megyek valamikor, vagy csak karácsony előtt (ami ugye megint nem ugyanaz), vagy ilyesmi.
- Anyám nem él együtt a pasival, az ő gyerekei nem is kíváncsian anyámra, talán egyszer, ha találkoztak, azt is ilyen kb. véletlen szinten, hogy összefutottak strandon vagy ilyesmi. Emiatt anyám pl. nem is szokott hozzájuk menni, csak a pasi jön hozzánk, már amikor.
Meg amúgy a pasas is folyamatos munkarendben dolgozik, szóval asszem pont 26-án ő is melózik. Úgyhogy ő átjön 24-én este, ott alszik nála majd, 25-én délelőtt meg lelép, mert ugye pihenni is akar.
Erre mondtam, hogy olyan, mintha nem is lenne, de nyilván anyám is felnőtt nő, az ő döntése volt egy ilyen kapcsolat, és semmi jogom megvétózni.
(Tudom, ő választott sz@rul, akkor haljon meg egyedül, de én meg nem vagyok ez a típus...)
Köszi mindenkinek, aki korrekt választ adott.
Természetesen nem várom, hogy itt döntsön helyettem bárki :D, meg nyilván párommal is átrágjuk a dolgot, hogy ő mit szeretne, de azért nem jön rosszul némi támpont, hogy ki hogy gondolkodik. :)
Köszönöm!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!