Csak szerintem nem igazságos Anyukám az unokáival szemben?

Te ismered a gyerekeid, de én speciel nem akadtam volna ki ezen már 18/23 évesen. Kiskamaszként talán.

Ha nekem farmerre meg kabátra van szükségem, és örülök is neki, akkor nem érdekelne, hogy a tesóm milyen csicsa ékszert kapott, eleve baromság szerintem ennyit költeni ékszerre... Max azért morognék utólag, hogyha tudtam volna, hogy magasabb a keret, akkor lehet, hogy több/drágább ruhát válogatok.

Én korban kettejük közt vagyok (20 éves) de harmadik éve nem lakom otthon. Így, hogy tanulok, dolgozok, albit fenntartok, sokkal jobban felértékelődtek a szememben a ruhák: egyrészt ezen lehet ugye az egyik legjobban spórolni, másrészt ruhát venni alig jutok el, annyi a tennivaló. Tavaly odáig jutottam hogy zoknikat és melegítőt kértem karácsonyra. Ha most elvinne bárki és egy szett ruhát venne nekem, ugrálnék a boldogságtól:)

A lányod valószínűleg szerette volna azt az ékszert, ha már akkora hogy tud rá vigyázni stb akkor miért is ne? A karácsonynak különben sem az a lényege hogy patikamérlegen mérjük ki mekkora és milyen drága ajándékot kap - ha mindketten olyat kaptak amire őszintén vágytak és szebb így az életük, teljesen rendben van a dolog szerintem (mondom ezt úgy hogy anno öcsémmel is sokat kivételeztek..)

Az ilyen nálunk is igazságtalannak számítana.

Ráadásul mi csak a gyerekeket szoktuk ajándékozni, a nagyobb gyerekeket és felnőtteket nem.

Azon is ki vagyok, mert provident hitelből teszi mindezt..

Ebben az esetben viszont a FELNŐTT gyerekeitől igen nagy szégyen, hogy elfogadják, főleg a lányodtól. Ruhanemű még ok, bár, 23 évesen ne a nagyanyja vegyen már neki hitelből ilyesmit, de ékszert venni providentből??! Tudtad előre, hogy mire készül? És még az a problémád, hogy igazságtalan értékarányban költött rájuk? !