Az unokahúgom folyamatosan azon dolgozik, hogy ne érezzem jól magam otthon. Mit tehetek ez ellen?

Ami ártatlan cukkolásnak indult néhány éve, abból szándékos bunkózás lett. 7 évvel fiatalabb nálam, de már korán átvette az irányítást felettem. Van hogy elröhögünk bizonyos dolgokon, de elég hamar felhúzom magam, ha minden egyes alkalommal, amikor a nappaliba mennék pl. nővéremmel beszélgetni, ő nekiáll mondogatni, hogy menjek el, magányosan fogok meghalni ès a diplomám semmit nem fog érni. Folyamatosan azt érezteti velem, hogy púp vagyok a család hátán és igazából itt mindenki csak megjátssza, hogy szeret engem. Ez azért is bántó, mert az egyetem miatt kb 5 napot töltök otthon egy hónapban. A nővéremnek hiába szólok, hogy ugyan már, kissé regulázza meg a lánya viselkedését, ő szinte zsigerből elkezd velem üvöltözni, hogy én őt miért vonom bele és miért ő a hibás. Ha rászól, akkor is csak azért, mert én elrontottam az ő hangulatát, az által hogy felhúztam magam azon amit a lány mondott.

Nem is a tartalma sértő annak amit mond, hanem ez az állandó jelleg, az hogy én beléptem az életükbe és hagyjam őket végre békén. Nem az a célom, hogy megkapja a magáét. Hanem az, hogy abbahagyja ezt a gyomorforgató viselkedést. Mit csináljak vele?

20/L