Hogyan felejtsem el őket?

Nagyon sajnállak,részvétem.

Szerintem a szüleidhez fűződő emlékeket soha nem tudod elfelejteni,hiszen szereted és szeretted is a szüleidet.Hidd el,hogy addig él az ember,amíg az emléke él!

Nem azaz ember él,akinek az életműködései rendben vannak,hanem az,akit szeretnek,akit tisztelnek,akire emlékeznek..az életműködések ezeknél az embereknél másodlagos dolgok.

szia. nem kell elfelejtened oket, sot, nnak kell orulj hogy vannak emlekeid rola, hogy emlekszel a jo dolgokra amiket egyutt csinaltatok. elobb utobb mindegyikunk elveszt valakit, akarki is legyen az, rokon vagy barat. mindig is emlekzni fogunk rajuk igy vagy ugy.

szerencsesnek mondhatod megad, mert van egy csalad aki nevel teged foglakozik veled, nem mindenkinek adatik ez meg, esetleg beszelhetnel errol veluk is, sokszor jot tesz a beszelgetes. Sajnos a mai vilagban csak akkor jovunk ra, hogy milyen jo volt valaki/valami ha mar nincs, de ott vannak az emlekeidben, es ha eljon az ideje, talan elengeded oket, de ha nem akkor azt kell elfogadnod, hogy ha eszedbe jutak akkor jo kedved legyen, hogy milyen jo szuleid voltak, es hogy mindig mindenhol veled lesznek/vannak. fel a fejjel es kis optimizmus.

Ne akarj felejteni, később megbánnád. Önmagában az is meglepő hogy emlékszel rájuk, ilyen pici korból kevesen emlékeznek tisztán, és általában azok olyan esetben mikor valami tragédia történt, vagy nagyon emlékezetes dolog...

Az emlékük él amíg te örzöd, őrizd szeretettel és tud, ők azt akarnák hogy te boldog legyél, és teljes életet élj a családdal, akiknek te mostmár a fiuk vagy.

Ne légy szomorú ha rájuk gondolsz, a szeretetük végig kísér majd utadon :)

Valószínűleg egy idő után máshogy fogod látni. velem ugyan negyedekkora tragédia sem történt, csak elhagyott édesapám pici koromban, de éppen mikor a te korodban voltam számomra is borzalmas volt belegondolni. Azóta letisztult, és mindent máshogy látok. Remélem nálad is így lesz.

részvétem, és minden jót a továbbiakban

nagyon nehéz lehet. mindig így volt? mindig ennyit gondoltál rájuk? vagy most valami miatt erősebb a hiányuk? szerintem nagyon jó, hogy vannak emlékeid. abból a pár sorból amit itt írtál is látszik, hogy milyen jó ember vagy.

Ha szenvedsz és nem érzed jól magad, szerintem érdemes lenne elmenned pszichodrámára/serdülődráma vagy pszichológushoz, hogy segítsen feldolgozni szüleid halálát. gondolom kevés emberrel tudsz erről igazán őszintén beszélgetni. nem tudom merre laksz, de mindenhol van nevelési tanácsadó. 13 éves vagy, úgyhogy nem is kellenek hozzá a nevelőszüleid, egyszerűen csak besétálsz és kérsz egy időpontot.