Hogyan segítsek anyámon?
Elnezest az ekezetert, de mar nagyon ideges vagyok es tanacsra lenne szuksegem.
Szoval, apam altalaban nem iszik (annyit), de ettol meg egy semmirekello eloskodo a csaladban. A minimalberebol alig tudja eltartani a csaladot, allandoan adossagot halmoz fel. Az ocsem es en semmit nem tanuktunk tole. Kisebb dolgokban segit hogy probalja a latszatot kelteni, de a csalad foldbirtokait es egyeb vagyonat mar teljesen elvitte a sok adossaga. Es esze agaban sincs tobbet dolgozni. Munka utan itthon henyel vagy teljesen ertelmetlen hulyeseggel tolti az idejet.
Anyam kidolgozza a belet is ertem es az ocsemert. Neki koszonhetem azt is hogy egyetemre mehetek. Ezert segiteni akarok rajta, mert nem hogy rendes elete, egyaltalan elete nincs.
Vissza apamhoz, ha sokat iszik altalaban nagy hulyeseget is csinal. A minap pl teljesen osszeverve hozta haza ANYAM autojat (ezert vagyok most nagyon kivancsi hogy mit rejt a holnap). Ez volt nalam az utolso csepp.
Altalaban erzem ha anyam olyan ideges hogy ramegy a gyomrara es az egesz testere. De most amikor meglatta a kocsit nagyon rossz volt nezni ahogy osszeomlik. Csoda hogy nem esett ossze.
Mit tehetnek? Tanacsoljam a valast? En mar kezdek talpra allni, anyam par even belul talan oda is koltozhet hozzam. Az ocsem pedig egyetemre fog menni. Szeretnem minel jobban meghosszabbitani es boldogabba tenni anyam eletet.
Tudom hogy ez teljesen felforgatna az eletunket, igy arra is kivancsi lennek, hogy mi az amire nagyon figyelnem kell valas eseten?
Elore is koszonom a segitseget!
#6: Igen összetörte, a nagy kapkodásban elírtam.
"Szerintem az anyja feláldozta ezeket az éveket, hogy a gyerekei tudjanak egyetemre menni es normalis emberek legyenek."
Itt a pont. Mint mondtam, nagyon nagyrészt anyámnak köszönhetem, hogy tovább tanultam. Ezt persze azzal érte el, hogy minden nap kidolgozta értünk a lelkét is. Sokszor van vita belőle itthon, hogy más nők nyaralni, beszélgetni járnak, ő nem. Apám persze csak terel.
Köszönöm mindenkinek a segítséget, meglátom hogy alakul a dolog.
válasza:Talan ez a baj, hogy anyukad sokat dolgozik, akkor apanak minek?
Sok vita van ebbol, mert anyukad felhantorgatja apukadnak. Talan maskepp kellene elerni, hogy jaruljon apukad tobbet a csaladi elethez?
Lehet, hogy apa nincs is ertekevelve, hiszen irod is, hogy nem segit, csak “latszatra “.
Elmondtad neki, hogy hogy es miben tudna segiteni?
Ha az o csaladja vagyonat herdalja el, abba nem sokat tud mas beleszolni. Ne feltsd az orokseged, ha van, az csak egy bonusz.
Igen, beszelj anyukaddal, mondd el az erzeseid. Par ev mulva a hozzad koltozes az most nem segitseg neki. Gondolom, nincs most hova mennie. Apukad csaladihazaban eltek most?
"Elmondtad neki, hogy hogy es miben tudna segiteni?"
Oly sokszor el lett neki mondva. Anyám teljesen logikus lépéseket tett volna az életben. Szerette volna tovább vinni nagytatám földbirtokait, amíg tudja, esetleg többet csinálni belőle. De ez csak egy dolog a sok közül.
Csak apám annyira együgyű buta alak, hogy nem tudja felfogni mivel mit okoz magának és főleg másnak. Általában van egy veszekedési időszak, majd pár napra eltűnik a munkahelyén, meg, hogy neki most mennie kell valahova a dolgára és ennyivel elintéződik. Mindenki lenyugszik és "valahogy" megoldódik a probléma.
Hiába magyarázzuk el neki oly sokszor mit tegyen, egyszerűen sok helyzetben túl gyáva (nem meri beismerni a hibáit, nem mer mástól segítséget kérni, vagy csak szégyenli magát mások előtt - jogosan), túl buta lépéseket hoz. Nem gondolkodik előre. Ilyenek se jutnak eszébe, hogy szeptemberben iskolakezdés, az öcsém még mindig nő, új ruhák kellenek, valamint ő még kiskorú ugye, ezért jó lenne őt is egyetemre küldeni valahogy. Enni is kell valamit, nagyon sokszor én adok anyámnak alapvető élelmiszerekre, mert a nagy úr "elfelejtette" mit kell bevásárolnia. Az ösztöndíj amit a suliból kaptam, sose olyanra ment, amit szerettem volna, mindig arra ment amire nagy szükség volt.
A ház egyébként feles (fele anyámé fele apámé). Persze ezt is anyám rokonai rendezték, ő maximum 2 téglát fizetett bele, ha nem túlzok.
Talán az a baj, amit az első leírt. "Majd akkor fogsz felnőni, ha rájössz, hogy nem tudsz mások életéért felelősséget vállalni." Ezt értem, de valakit muszáj magam mellett hagynom, mert sajnos egyedül, nyugodtan is rohadt nehéz ebben a világban. Most a leglogikusabb döntés, ha anyámat pártolom. Sokszor keveregnek bennem az érzések. Sajnálom apámat, amiért így alakult az élete, de gyűlölöm, amiért minket is belekever a hülyeségeibe. És ami a legfontosabb, hogy sose tudtam ránézni úgy, mint egy minta apára. Egyszerűen hiába próbálkozott (voltak kisebb fellobbanások), nem láttam benne azt, hogy ő tényleg tudja mit vállalt amikor megnemzett 2 gyereket.
Köszönöm mindenkinek a segítséget, most már legalább tisztább a fejem. Valahogy talán átvészeljük ezt az időszakot is.
Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!