Mit tehetnék a férjemmel?
10 éve vagyunk együtt, 7 éve házasok.
Eleinte nem vettem figyelembe, hogy nem számít a férjemnek az én véleményem.
Az a baj, hogy kisebbségi érzése van, mindenkinek meg akar felelni, elismerésre vágyik, fontos neki, hogy mit gondolnak mások. Ezzel az is a gond, hogy sokszor engem is "feláldoz" a jó viszonyok érdekében.
Volt egy pár, akikkel jóban voltunk, de próbáltak minket irányítani, meg akarták mondani, mit hogyan csináljunk. Mikor érezték, hogy nem engedem, ledegradáltak, a férjem nem állt ki mellettem. A vége felé már a páromnak akarták a fejébe nyomni a hátam mögött, hogy bennem mi az, ami nem jó és miben kellene változnom. (Már a pénztárcánkba is bele szóltak, mire költsünk, stb.) Nem mondta el a férjem, elolvastam, amit beszéltek. Teljesen kiakadtam, kérdeztem a páromtól, hogy kit választ? Engem, vagy őket? Röpke hezitálás után azt felelte, hogy engem. Mondtam is a barátoknak, hogy vége, nem akarom őket többet látni. A férjem ezután besértődött, nem mondta ki, hogy miattam elveszítettük a "nagy haverokat", de éreztem rajta, hogy dühös rám, amiért ezt tettem. Kis idő múlva már rájött, hogy igazam volt. Szemét módon ezek az emberek pletykáltak rólunk (rólam).
Nem olyan régen kiderült, hogy új barátai vannak a férjemnek (hozzá teszem ugyanolyanok ezek az emberek is, mint a volt barátok). Érzem rajta, hogy valamivel teletömték a fejét, de titkolózik folyamatosan. Mindenben nélkülem dönt, nem kérdez meg engem semmiről, kicsit ridegebb hozzám, mint szokott.
Egyszer mondtam neki, hogy hívjuk meg ezeket az embereket vacsorára, de tiltakozott, mondta, hogy nem olyanok, mint mi, ők mást szeretnek, nem lenne ennek jó vége.
Azt elmesélte a párom, hogy az új barátok elmondták neki a pletykát, amit rólam terjesztenek a régi emberek. Mindezt úgy, hogy még soha nem láttak engem.
Szerintem nem mindent mondott el a férjem.
Annyira tehetetlennek érzem magam. Próbáltam faggatózni, hogy mi a baj, miért lett ilyen, mi történt a munkatársaival (barátaival), de konkrét választ nem adott.
Nem tudom miért fontosabb mások véleménye a férjemnek magáról, mint az, hogy mellém álljon. A szüleivel is ezt csinálja. Mindig elhalmozza őket mindennel, hogy elismerjék. Azzal nincs baj, hogy segít nekik, hiszen én is segítek, csak az utolsó alkalommal a férjem meg sem beszélte velem. Most olvastam, hogy a tudtom nélkül adott nekik valamit, mikor mi minden ilyesmit megbeszélünk egymással. Most ez úgy derült ki, hogy láttam az édesanyjával erről beszéltek.
Az a baj, ha ezt az egészet így elmondanám neki, biztos letagadná.
Van valaki, aki hasonló cipőben járt? Mit tett, hogy jobb legyen a kapcsolat?
Válaszokat előre is köszönöm!
válasza:Ha ez egy visszatérő probléma, akkor ezt nem is tudjátok megbeszélni, csak elfelejtődik, szőnyeg alá van söpörve. Ha a férjed nem hajlandó leülne veled ezt megbeszélni, újra és egyre sűrűbben elő fog ez jönni.
Ráfogsz erre unni, teljesen jogosan egyébként, a kérés, hogy mikor. Mert azért, mert azt mondja szeret, te meg igazából sajnálnál kilépni ebből a kapcsolatból, attól nem lesz jobb. Gondolom igazából egyikőtök sem boldog a másikkal. És ha már ez felmerül, hogy nem vagytok boldogok, akkor lépni kell mindkettőtök érdekében.
Azt mondta, hogy nem volt szó semmi ilyesmiről a kollégái és közötte. Lehet tényleg én látok bele már mást, mert valóban furcsa volt a férjem mostanában. De ez az miatt lehet, mert nem bízom meg benne. Mikor valóban kellett, sosem állt ki mellettem és nagyon nehezen lépek ezen túl.
Most kiakadt, nem érti hogy lehet ilyen dolog miatt ennyire mérges valaki, mert nem mondta el, hogy vett a szüleinek valamit, túlreagálom az egészet.
Valóban én csinálok bolhából elefántot?
válasza:Kérdező, minden ellentét dacára én úgy látom, hogy mindketten szeretitek egymást.
Menjetek el együtt párterápiára. A férjednek csúnyán tönkre tette anyja a gyerekkorát, lehet, hogy neki majd külön is kéne járnia, de ez úgyis kiderülne ott.
válasza:Mi volt az a valami, amit vett? Ha leírnád konkrétan, pontosabb képet kapnánk. Mert ha vett nekik valami háztartási gépet, akkor kicsit értetlen a kiakadásod, de ha valami drága utazást vagy luxus cikket, amivel sokat költött, azt megértem, hogy meg kéne beszélnetek egymással.
Te magad mondod, nem bízol a férjedben. Szerintem itt már nincs is miről beszélni. Sosem állt ki melletted, miért tűrted egyáltalán ezt eddig?
válasza:Nyugi, nem vagy egyedül. Az enyém is ilyen, a gyerekek miatt nem hagytam el, hanem választottam azt, hogy próbáljunk meg mégis normálisan családként élni, ha sikerül. Pedig már a fejemben ki volt tűzve a nap, hogy mikor indulok a bíróságra.
Nos, igazából egyszerű: hagyd békén. A neheze, hogy fejben is elérd, mármint saját magadnál, hogy ne foglalkozz vele. Menjen a szüleihez, vegyen nekik amit akar. Nyilván persze ne az új kocsira félretett pénzt hordja oda, de érted mit akarok mondani. Barátkozzon nyugodtan egyedül. A fontos dolgokban viszont közösen kell dönteni, szerintem ha te engedsz neki, biztos, hogy ezt a feltételt simán elfogadja.
Az ő mércéjével mérve túl sokat cseszteted. Nekem is nehéz volt így "függetlenedni" tőle, mert szeretek mindent megbeszélni otthon. Na, velük nem lehet, ilyenek. Vagy el tudod fogadni, vagy nem. Ha el tudod, még mindig lehet egészen kielégítő életet élni velük.
Ja, és ne hozd olyan helyzetbe, hogy választania kelljen, mert igazából nem áll melléd. Mikor igen, az is azért van, mert annyira egyértelmű a társadalmi norma (=nem érted teszi, hanem a külvilág véleménye miatt!!!!!). Jobb neked ha nem kényszeríted hogy válasszon, mert nem téged fog. Na, még ez a másik amit elég nehéz volt letuszkolni a torkomon.
Szóval szerintem lehet vele szépen is élni, csak akarni kell. De csak csendben mondom, hogy nem biztos, hogy én is mellette fogok meghalni... a magam ellensége ennyire nem vagyok. ;-)
Egy háztartási gépet vett. Nem az a lényeg, hogy megvette, hanem az, hogy szándékosan eltitkolta.
Mindig segítünk a szüleinek és soha nem mondtam azt, hogy ne! Most ezt a fejemhez vágta, ki is akadtam rendesen. Mondta, hogy nemet mondtam volna. Valóban most pénzt gyűjtöttünk.
Fordított helyzetben nem így lenne. Én is minden kutyafülét megbeszélek vele.
Néha úgy érzem el tudom fogadni, néha kiakaszt.
A párterápián én is gondolkoztam, mert már sok ez a változás.
válasza: válasza:Nemcsak a férjed, te sem állsz ki saját magadért. Ha te sem vagy erre képes, miért várod el ezt mástól?
Elintézi annyival, hogy "de amúgy szeretlek drágám és veled akarok élni", és máris minden meg van oldva 2 napig, után a mikor megint sz#r minden, ezzel ámítod magad, hogy dehát azt mondta szeret.
Dehogy szeret! Lehet ő maga sem tudja, milyen az, hogy valakit igazán szeretni és kötődni hozzá, mert akkor kiállna melletted akkor is, ha olyan volt a gyerekkora amilyen. Sőt, pont ezért kéne mégjobban megbecsülnie.azt a személyt, aki mellette áll.
Ne állítsd döntések elé, én is azt javaslom, mint ahogy írták már mások is, mert csak azért áll melléd szerintem is, mert amúgy ezt várja el mindenki, szóval ez is a külvilág felé jócselekedet, nem azért, mert valóban így érez.
Szerintem, ha elhagynád, meg is könnyebbülne, hogy nem neki kellett megtennie ezt a lépést, mert ő nem meri. Egyikőtök sem boldog és egyikőtök sem lép.
Én ennyire nem utálnám saját magamat, hogy egy ilyen romboló és boldogtalan életben éljek, ahol pár szép szó tartja a lelket az egészben, mert te elhiszed, meghunyászkodsz és megalázkodsz a párod előtt. Csak azért, mert azt kell másoknak látniuk, hogy minden oké.
Ha már a beszélgetéseibe kell olvasgatnod, mert annyira hazudozik és nem tudsz benne megbízni, és ki is derül, hogy igazad van, hogy nem bízol benne, akkor nem is értem, mit tepersz ennyire. Már régen nem veled osztja meg a dolgot és szemmel láthatóan is a haverjaival jobban érzi magát.
válasza:Ja, meg hát már ennyiből lejön, hogy csak ámítgat azzal, hogy szeret és az, hogy néha kedves, gondolom csak a lelkiismerete miatt van. Mert hogy teljesen máshogy viselkedik, mint amit mond, az már ebből a pár írásodból látszik.
És ezt neked pedig mégjobban kéne látnod és érezned. Kit érdekel mit mond, hogyha amúgy a tettei, gesztusai, viselkedése nem ezt tükrözi?
Ebben igazad van utolsó válaszoló. Valóban én sem vagyok egy erős jellem, de úgy alakult az Élet, hogy valakinek muszáj volt kicsit összeszednie magát, az én voltam. Tudom, hogy ez is kevés, de sajnos így alakult.
Egyébként ezeken felül sok olyan tulajdonságunk van, ami közös, nagyon jól kijövünk egymással. Ugyanazokat a dolgokat szeretjük, közös programokkal, akár itthon, akár máshol, viccelődünk, nevetünk és még sorolhatnám. A férjem nem csak mellettem nem áll ki, ez valóban így van, saját magáért sem képes. Mint mondtam tudom, hogy én sem vagyok egy acél ember, de próbáltam rávezetni a párom, hogy ne ilyen legyen. Megpróbáltam segíteni, hátha változik. Igazából sokat változott a 10 év alatt, csak ez az egy dolog, ami probléma nála. Tegnap mondta nekem, hogy a pletyka miatt kiállt értem, csak ezt eddig nem mondta el nekem.
Nem hiszem, hogy lesz gyerekünk.
Mikor elolvastam a hozzászólásod, kedves utolsó, nagyon kiakadtam, megijedtem és sírtam, mert valóban lehet benne valami. Nagyon szeretem a férjem, nem tudnám elhagyni. Nem azért, mert képtelen vagyok elszakadni tőle, valóban nagyon szeretem őt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!