Mit tettetek volna a helyembe? Nemet mondtam az eljegyzésre.

Páromnak van egy 10 éves fia az előző házasságából nekem nincs. Ő 40 éves én 34. Kéthetente hétvégén van nálunk a gyerek ami nem megy zökkenőmentesen mert a párom saját bevallása szerint sem képes megosztani a figyelmét ilyenkor

Ergo ha itt a fia mindig csak vele kell foglalkozni. A gyerek fél órát nincs el egyedül hozzám nem szól, levegőnek néz, ha az apja elmegy a kukáig a gyerek rohan utána. Ilyenkor szex sincs mert a gyerek fél ajtaját nyitva kell hagyni és egyszer elkezdtük volna mert azt hittük elaludt de elkezdte szólongatni az apját mire ő felugrott és otthagyott engem. Ez az alap sztori. Egy hónapja megakarta kérni a kezem megvette a gyűrűt kifizettük a hotvátországi utat pont olyan hétvégére amikor a gyerek nem lett volna láthatáson. Pénteken indultunk volna szombat este jöttünk volna haza vasárnapot meg kettesben képzeltük el. Párom csütörtökön elkezdett nyomozni hogy a gyereknek ugyan mikor van az elsőáldozása. A gyerek sem tudta az exe sem mondta végül a hittantanárát hívta fel és megtudta hogy az eljegyzéses hétvégén vasárnap. Este ezt közölte is velem így: vasárnap Daninak elsöáldozása lesz és menni akarok. Akkor nem mondtam rá semmit de másnap már igen hogy nem tetszik.

Alapból el sem hívták, betervezve volt az eljegyzésünk ő csak erösködött hogy megy és nekem is jönnöm kell. Ebböl lett egy jó nagy vita amikor én megkaptam a tudtad hogy van egy gyerekem szöveget, meg a kötelezettségeit a gyereke felé és azzal zárta le hagyjam békén a hülyeségeimmel és döntsek. Én döntöttem hogy nem megyek hozzá így. Azóta még együtt vagyunk de épphogy. Már nem olyan velem és tüntetöen háttérbe szorít engem és a családom. Egy éve vagyunk egyűtt ő öcsémékhez eddig kétszer jött nekem kéthetente anyjáékhoz kellett mennem. Apámékhoz is eddig kétszer jött le és ha én lemegyek oda hiába hívom nem jön inkább a gyereket viszi el fagyizni. Ezt én nem tartom normálisnak mert nekem meg ők a családom. És szerintem ha nekem el kell fogadni a gyerekét akkor neki is le kellene jönni apámhoz vagy öcsémékhez. Nekem ez fáj és a szakításon gondolkozom. Ti mit tennéntek? (Anyagilag nem szorulunk egymásra mindkettönknek van lakása és elvileg ő szeretne tölem gyereket)