Hogyan kene magamat ereznem egy nappal a mamam halala utan?
Figyelt kérdés
Neha orakig bogok, neha mintha mi sem tortent volna, neha meg mindig nem hiszem el, neha tokre elfogadom, mert regota beteg volt, de miert pont most, meg ilyenek, minden a fejemben van, de neha tudok aludni, meg enni, de valamikor nagyon faj a hasam... Meddig tart meg ez, vagy nem valami fazisok alapjan kene menni? Valaki nem akar amugy beszelgetni? Miert akarok beszelgetni, miert nem zarkozok be teljesen?
2021. márc. 30. 10:00
1/7 anonim válasza:
Sokáig fog tartani, és igen, a gyász ilyen. Kitartást kívánok neked. Szokták mondani, hogy idővel könnyebb lesz - tudom, inkább ne mondtam volna pont most ezt -, szóval sírjál, ha az segít neked, beszélj, ha beszélni akarsz és vonulj el, ha úgy könnyebb.
2021. márc. 30. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
ez teljesen normális gyász. ezek mind normális gondolatok, én vagyok szerintem a ritka madár aki nem sírt a nagymamája temetésén persze én máshogy gyászoltam.én több évig nem bírtam pulykát enni utána, mert az volt a halotti toron, illetve láttam is őt és megviselt. ha szeretnél, nyugodtan írj privit.
2021. márc. 30. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Hidd el, most ott van veled!
2021. márc. 30. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Néhány hét alatt elmúlik. Én is hasonlóan érezem magam néhány éve, és hát ez ilyen. Gondolj át néhány közös emléket, amikre jó visszaemlékezni, majd arra is gondolj, hogy mivel régóta beteg volt, már jó helyen van.
Beszélgethetsz esetleg a családdal róla.
A következő pár hétben sokat fogsz rá gondolni, de mindig egyre kevesebbet, és végül elfogadod hogy az életnek menni kell tovább - nélküle.
2021. márc. 30. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Minden reakció normális. Még csak 1 nap telt el. Ne "várj" semmit és ne siettesd, minden úgy jó, ahogy van. (Mármint abból a szempontból, ahogy megéled.) A lényeg, hogy ne fojtsd el, ha sírni kell sírj, ha beszélni róla, akkor beszélj. Idővel jobb lesz.
2021. márc. 30. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Nekem 5 évbe telt, mire teljesen elfogadtam a nagyim halálát, pedig már 28 éves voltam. Igaz, nekem csak az az egy nagymamám volt.
2021. márc. 30. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Vannak a gyásznak szakaszai, és azokon kívűl is mindenki máshogy éli meg. Hallottam már olyat is, hogy valaki egy közeli szerette halálhíre hallatán nevetésben tört ki. Én 6 évesen vesztettem el anyukámat, sírni se tudtam mert annyira nem fogtam fel a dolgokat, 8 évesen kezdett bántani a dolog. Van, aki egy idős rokona halálára annyira ""fel van készülve"", annyira elfogadta hogy "ez az elet rendje", hogy depresszív hangulat nélkül gyászol, hiába álltak közel, vagy lehet hogy beteg volt, és tudja hogy a halál neki már megváltás (pl volt csapattársam például az apja halálának másnapján már meccset játszott). Van aki évekig nem tudja feldolgozni, pszichológussal is csak nehezen, és mikor eszebe jut, sír.
Mindenki mashogy éli meg, és minden normális. Egyébként részvétem.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: