Szeretem a mamámat, de lassan az idegeimre megy. Mit csináljak?

Szóval, az alapállás, hogy szeretem a mamámat, mert hát...mégis a mamám, meg kiskoromban sokat voltunk együtt és tudom, hogy ő is szeret, de mostanában már kezd az idegeimre menni. Azt mondja, hogy ő nem szól bele semmibe, de már mindenkinek feltűnt, hogy a kezében tartja az egész családot és általában mindig az történik, amit ő akar, mert senki nem akarja őt megbántani. Nekem sem ez a célom, de úgy érzem, valakinek meg kéne neki mondani, hogy ez így nem mehet tovább. Anyáék már kb mindenhez úgy kezdenek hozzá,hogy: "vajon ehhez a mama mit szólna?" vagy "á, ennek a mama biztos nem örülne." Ez az alap tényállás.

Na most körülbelül egy hét múlva az egész család el akar menni nyaralni, csak én maradnék itthon, hogy vigyázzak az állatokra, meg amúgy is angol tanfolyamom lenne napközben. Végre fellélegeztem, hogy egyedül leszek itthon, enyém az egész lakás és csinálhatok olyan dolgokat, amiket máskor, ha van otthon valaki, nem illik vagy nem szokás. Nem vagyok egy bulizós, csak olyasmire gondoltam, hogy pl. egyszál pólóban mászkálni, egész este filmezni, mindennap pizzát enni, csak másnap elmosogatni...stb. Én ilyen forever alone stílus vagyok, eszembe sem jutna sehova elmenni vagy senkit áthívni, van egy hatalmas, ijesztő kutyánk és ezt anyáék is tudják, ezért mernek itthon hagyni. Na de! A mamának most esett le, hogy akkor, ha mindenki elmegy, egyedül leszek itthon. Most azon gondolkodik, hogy majd akkor ő itthon marad velem és vigyáz rám. Hát de basszus, néha nekem is szükségem van arra, hogy egyedül legyek egy kicsit, mert amíg mások buliznak, meg a Balcsin vannak, nekem ez az igazi kikapcsolódás. Hogyan mondjam meg neki, hogy ez teljesen felesleges? Hogy nem kell engem minden áron pátyolgatni?

Bevallom, félek is tőle, mert ilyenkor vagy megsértődik és ilyeneket mond, hogy: "látom már nem kellek én senkinek" meg "jó, ahogy akarod, akkor majd megyek és egész végig aggódni fogok..." vagy megbántódik és azt fogja hinni, hogy már nem is szeretem. Egyszerűen nem tudom, mit kezdjek vele, mert egyik variációt sem szeretném.