A karácsony első és második napja is ugyanolyan "fontos", nem?

#10

Mindkét családban vannak családtagok, akiknek tervezniük kell az ünnepet.

A másik család és az összes családtag nem állhat haptákban, aszerint, hogy a Kérdező testvére mikor megy haza.

Nyilván ez nem egyedi probléma, ezért írtam, hogy egyik évben így, a másik évben úgy, mert ahol ez gond, ott is belemennek ebbe a megoldásba, mert így az igazságos.

A Kérdező testvére meg majd idomul a többihez, akár az utazással, akár a szabadsága kivételével. Nagyon extrém helyen kell dolgoznia, hogy ezt ne tehesse meg!

Megjegyzem, nekem teljesen mindegy, hogy ki és hogyan oldja meg, lényeg, hogy nálunk béke van.

"A Kérdező testvére meg majd idomul a többihez, akár az utazással, akár a szabadsága kivételével. Nagyon extrém helyen kell dolgoznia, hogy ezt ne tehesse meg! "

Nem kell ahhoz extrém hely. Nálunk 3 orvos van a famíliában, én nem ügyeletes helyen dolgozom, de tesómék igen, ráadásul több száz kilométerre élnek a család zömétől. Mindenki hozzájuk alkalmazkodik, így aztán volt már 23-án és 27-én is családi karácsony. Az anyósék meg mindenhol tudomásul veszik, mivel nincs más opció, aki otthon van mindkét napon, annak nincs nyomós indoka arra, hogy valamelyiket preferálja.

Nálunk, ha nem is zökkenőmentesen, de az alábbi rendszer alakult ki, és ezt mindenki jó szívvel elfogadta:

dec.24 este: szűk családdal otthon;

dec.25: ebédre megyünk szüleimhez és ott is maradunk késő délutánig;

dec.26: feleségem édesanyjához megyünk.

Ez azért alakult így, mert szüleim velünk egy városban laknak, feleségem családja viszont 95 km-re. Tehát dec.25 és 26. megfordítása nálunk nagyon nehézkes lenne.

Egyébként nálunk is dec.25-én jönnek szüleimhez a testvéremék. Feleségem testvéréék tudomásul vették a körülményeinket és ezért ők 26-án jönnek anyósomhoz, tehát mindketten találkozunk karácsonykor a testvéreinkkel. Egyébként anyósomnál ilyenkor több napra is maradunk, legalább a feleségem és a gyerekek.

Kérdező!

Ha ti mindannyian közel laktok egymáshoz (tehát az utazás nem befolyásoló tényező), akkor esetleg érdemes még karácsony előtt legalább egy hónappal (!) fölvetni a testvérednek, hogy abban az évben jöjjenek ők is 26-án, és akkor cserélni lehet.

De föl lehetne vetni azt is, hogy 25-én vagy 26-án este elmennétek a testvéredékhez (vagy őket hívjátok magatokhoz). Ha mindenki ráér, akár pár nappal később is össze lehet hozni a találkozót, akár a következő hétvégén, vagy együtt szilveszterezni tesódékkal stb. Nem hinném, hogy a 25-i ebédhez ragaszkodni kéne. Sem ahhoz, hogy egyszerre legyél a szüleiddel és a testvéreddel.

Ugyanakkor egyetértek veled: elszomorító, hogy a nagyszülők ezen problémáznak, hogy melyikükhöz mentek karácsony első napján.

Lehet, hogy ha rosszabb pillanatomban találnak meg ezzel, akkor mérgesen odavágom nekik, hogy én senkihez nem megyek 26-án, mert nem akarom senkitől hallgatni a megjegyzéseket ezügyben.

De lehet, hogy visszakérdeznék így: "Ha 26-án megyünk, akkor már nem vártok szeretettel minket? Nagyon rosszul esik ez nekünk, de alkalmatlankodni nem akarunk, így inkább nem is mennénk." Erre nem lehet mást mondani, mint hogy "Jaj, dehogy, gyertek kislányom/kisfiam, nem úgy értettük!" És onnantól már örülnek, hogy mentek 26-án. ;-)

Na, én ilyen esetekre mondom azt, hogy oké, SEHOVÁ nem megyünk, aki akar, eljön (ne mi utazzunk már állandóan és érjünk haza minden este hullafáradtan), aki nem, nem.

Ennyi.

Szent este legyetek otthon 3an.

Elao na meg egyikhez aztán a másikhoz.

Mi nagyszülők vagyunk és vagy 5 éve elegünk lett a karácsonyozásból.

Mindketten feleségemmel egész életünkben a nyelvünkön tapostunk a családért (2 gyerekünk és 5 unokánk van), a karácsony meg csak a robotról, az idegeskedésről, a pénzkidobálásról, a szervezésről szólt, a gyerekek fáradtan jöttek, egy halom kaja megmaradt, mindenki csak arra hajtott, hogy leabszolválja a kötelezőt.

Nekem ebből nagyon elegem lett.

Megbeszéltem íz anyjukkal és sszehívtam a családot egy ebédre, elmondtam, hogy ezentúl csak az unokák kapnak karácsonyra ajándékot, azt is úgy, hogy a szülőknek odaadjuk a pénzt és azt vesznek nekik, amit szükségesnek tartanak, de ők se készüljenek nekünk semmivel, mert mindenünk megvan.

Ellenben karácsonykor ne tervezzenek velünk, mert mi elutazunk. Azóta is minden évben megyünk valahova, akár belföldön, akár külföldön és csak szilveszter után jövünk haza. A feleségem nyugodt és kipihent, élményeket gyűjtünk, magunkkal foglalkozunk, jó emlékekkel teli karácsonyaink vannak.

Így egyik gyerekünk sem tesz nekünk szívességet, hogy kötelezően eljön és letudja nálunk a karácsonyi pofavizitet, mi meg csodálatos karácsonyokat töltünk együtt a feleségemmel, úgy, hogy még ki is szolgálnak bennünket.

A gyerekeink meg az év többi napján akkor jönnek amikor akarnak és kedvük is van hozzá, külön nem hívogatjuk őket, tudják, hogy az ajtónk bármikor nyitva áll előttük.