Más családokban is követelőznek egy huszonéves nőnél a gyerektémában és a méhében turkálnak, míg a harmincéves középvezető férfira azt mondják, hogy "karriert épít a szentem, jól teszi"?

Nálunk is ilyen a család, folyton kérdezgetik a fiatal legényektől, mikor lesz nősülés, a fiatal pároktól pedig, hogy mikor lesz baba... Mintha mindkettő kötelező lenne, és parancsszóra, rendelésre menne. Hát még ahol amiatt is nyomás nehezedik az ifjú feleségre, hogy fiúgyermeket kell, hogy szüljön... Nagyszüleim korosztályának még a fiúgyermek az érték, a nőt a szülés teszi "hasznossá". És persze minden családi ebédnél árasztják az ilyen kérdéseket, sztem mert másról nem is nagyon tudnának beszélgetni. Van egy pár a baráti körömben, a férfi 35-ön túl nősült, évekig rágták a fülét a házasság miatt. Aztán megnősült, most a gyerek miatt kérdezősködött mindenki, meg szervezték az ara életét, hogyan kéne munkát, képzéseket vállalnia... Sajnos én is sokat érdeklődtem, mikor lesz baba. Csupán mert olyan izgi. De szégyellem magam, mert utólag kiderült, valami miatt nehezen jött össze nekik a gyermekáldás, csak erről nem beszéltek. Mit élhettek át a kérdezősködések, kvázi számonkérések, sürgetések alatt... Ráadásul a hölgy még várt volna a szüléssel, korainak tartotta.

A mostani fejemmel abszolút illetlenségnek tartom kérdezgetni a másikat. Ezek privát ügyek, csak kettejükre tartoznak, illetve ha egyedülállóról van szó, akkor csak őrá. Túl azon, hogy kellemetlen helyzetbe lehet hozni őket ilyen tolakodó kérdezősködésekkel, akár fájdalmas területeket is kapirgálhatunk... Persze ezt a régi világ embereinek magyarázza meg az ember, ahol a család volt az elsődleges érték és életcél. És ez jó néhány generáció alatt kopik csak ki. Nekünk is ezt a szemléletet adták tovább a családban. Nem ismertek más életvitelt falusi nagyszüleim.

De eszembe jut mindig a magas pozícióban lévő bátyám, mikor szóba kerül, mire vittem (nem sokra): kishugom, dehogynem, szültél 3 csodás gyereket. :-O Nem azt mondom, hogy ez nem ajándék, meg nagyszerű, de nehogy már csupán a - bocs - szaporodás legyen egy ember életének fő értéke... Mellesleg bátyámat is cukkolták eleget, karrierje ellenére, mikor állapodik meg, mikor lesz baba, nagy ház, stb. Elképesztő sablonosan gondolkodnak sokan.

Az az önző aki nem szül??? Hahaha. Jót nevettem. A gyerekvállalásnál mondjuk kevesebb önzőbb dolog van, mert miért is vállalnak az emberek gyereket? Na miért? Mert ŐK AKARNAK, mert ŐK VÁGYNAK, hogy ŐK tudják babusgatni és társai. De ez aztán nem önzés, áhh..

Bezzeg ha valaki úgy alapjáraton nem akar gyereket, mert nem szereti őket, irritálja a bőgés, nincs kedve évekig nem aludni stb, akkor micsoda önző alak, hogy meri úgy élni a saját életét, ahogy neki megfelel?! Miért nem cs*eszi tönkre az egyetlen életét egy nem kívánt gyerekkel? Hisz végülis egy gyerek nem egy életre szóló felelősség, amire baromira nem vágyik ám mindenki...

32 éves nő vagyok, párom kicsit fiatalabb. Már mind a kettőnk részéről hadjáratot indítottak az anyák babakérdésben. Anyósom néha dührohamot kap, hogy mit akarok az élettől, anyám pedig mindig el akar küldeni meddőségi vizsgálatra. A nem létező ****om tele van velük.

Szeretnék már babát de az anyagi lehetőségeink nagyon nem teszik lehetővé, hogy belevágjunk. Egyszerűen le vagyunk égve, pocsékol állunk. Amikor ezt elmondom, akkor meg a pénztárcánkban kezdenek el turkálni.

"Anyósom néha dührohamot kap, hogy mit akarok az élettől"

" anyagi lehetőségeink nagyon nem teszik lehetővé, hogy belevágjunk. Egyszerűen le vagyunk égve, pocsékol állunk."

Én azt válaszolnám a helyedben,a "mit akarsz az élettől" kérdésere:D

Nyugalmat és anyagi stabilitást.

Nyugtass meg,hogy legalább a járvány óta nem nyaggatnak::)!