Hogyan ,,kell" gyászolni egy olyan családtag esetén, akivel rossz volt a kapcsolatod egész életedben?

Terhelt családi kapcsolatok voltak mindenhonnan. Akiről szó van, ő szellemileg kicsit sérült (nem tudták az okát sose megmondani az orvosok), de tudott dolgozni, önálló életvitelt folytatott, párja volt stb. De kegyetlen, rosszindulatú, agresszív ember. Az állapota miatt pedig minden el volt nézve neki, apukám valószínűleg bűntudatot is érzett, amiért neki megadatott olyan élet, amire a testvére is vágyott, pénzzel, étellel, ruhával is mindig segítette a családom őket. Találkoztunk is velük, meg voltak közös szülinapozások stb, szerencsére én amióta már nem velük élek ezekből ki tudtam maradni. Csak egyszerűen szörnyű embernek érzem magam, mert én emlékszem minden sérelemre, minden fájdalmas mondatára, és arra, hogy még évek után is összeszorult gyomorral, lesütött szemmel voltam csak képes egy asztalnál enni vele. Most meg kb azt várja a család, hogy én is fogjam a kezét, legyek ott vele, támogassam, de fogalmam sincs mit kéne neki mondanom.

#7 ez már nekünk is megfordult a fejünkben, persze ezt nem lehet most már tudni. én egyébként próbáltam őt megérteni, és sajnálatot is tudok érezni valamilyen szinten, hiszen képes volt felfogni, hogy az ő képességeivel nem tud kialakítani olyan életet, mint amire vágyna, és ezért rettenetesen gyűlölt sokszor mindent és mindenkit, akinek ,,bejött az élet". ezzel pokoli lehet együtt élni. de az biztos, hogy egy zsarnok lett, és az biztos, hogy ehhez köze van annak, hogy valóban nem volt semmi következménye a tetteinek