Az egész családom haragszik rám, mert munkanélküli vagyok. Mit tegyek?

9: edesanyad helyeben ugy vagtalak volna pofan, hogy repul az osszes fogad... talan te tul jo vagy diplomaskent a fizikai melohoz?

en elvegeztem otthon egy penzugy-szamvitel BA-t, felsofoku angol nyelvvizsgam van, megse talaltam melot honapokig. Most nemetorszagban pakolom a husit havi 2000 euroert.

Azért tényleg van benne valami, hogy nem kellene az alacsonyabb végzettségűeket kitúrni... Ha nem vesznek fel árufeltöltőnek valahová, mert egy bölcsészdiplomát alkalmaznak helyettem, az azért rossz érzés... De ma már senkinek nincsen megfelelő mennyiségű és minőségű munkahely.

Én is gyakornok akartam lenni ingyen, de nemsokára utazom én is külföldre. Anyukám mondta, hogy ne foglaljak el egy ingyenes helyet, mert másoknak is kell a lehetőség, én meg úgyis elmegyek. Az a két hónap gyakorlat már lényegtelen... Úgyhogy engem még meg is kért a naplopásra. Persze közben a testvéreim kánonban zúgják, hogy ingyenélő vagyok.

Sajnos tényleg nem tudsz mást tenni,mint hogy a "legprolibb" munkát is elvállalod. Egyébként ez sem könnyű bizonyos megyékben,ahol legnagyobb a munkanélküliség(pl.Békés). Figyeld az álláshirdetéseket,járj interjúkra,de be is adhatod az önéletrajzodat pár olyan helyre is,ahol nem hirdettek meg állást,hátha alapon.

Legközelebb megmondhatod apukádnak,hogy ha talál számodra egy állást,azon nyomban szóljon. Némelyik szülő sajnos abban az időben ragadt,amikor még könnyebb volt elhelyezkedni,legkedveltebb szállóigém ez az "aki akar,úgyis talál munkát". Hát haha.

Mondjuk nálam meg az volt a poén,hogy elmentem egy időre gyárba dolgozni,mert nem volt más és apám meg azért cseszegetett,hogy "hát ezért tanultál,lányom"?:D Inkább ez,mint az otthon tespedés...

22L

A családod bunkó, nyugodtan megmondhatod nekik! Segítenük kéne, tartani benned a lelket, nem pedig a földbe döngölni az önbecsülésed.

Még csak 3 hónapja keresel munkát, ez egyáltalán nem hosszú idő!!! Ne aggódj, biztos fogsz találni valamit!

Hali!

8 hónap tartós munkanélküliség után magamtól kezdtem érezni,

nem vártam meg, hogy szóljanak érte, hogy egyre rosszabb otthon lenni, és belefáradni a sikertelenségbe. Most közmunkán vagyok, persze nekik ez sem jó, mert "ennyire vitted?" De dogozni nem szégyen.

Próbáld megértetni velük, hogy milyen nehéz a helyzeted,

és igyekezz GYORSAN cselekedni, magamban tervezz a jövőt illetően.

Oh, mintha a saját anyámról olvasnék.

Vállalj el valami egyszerű munkát, és akkor nyugi lesz.