Egyedülálló anyák, hogy tudtok mindent megadni gyerekeiteknek? Miből hogyan?

Egy átlag nő segítség nélkül sehogy.

A minden pedig elég tág fogalom.

Aki a gyerektartásra hivatkozik... Hát szerintem sokkal több az aki semmit vagy a minimumot fizeti.

"Apa csak nem mindegy milyen apa. Az enyém iszik kötekszik veszekszik . Ki kellett raknom a szűrét. Jah és nem dolgozott"

Na és az ilyennek ugyan miért szültél gyereket?

Senki sem tud megadni mindent.

Akinél apa is van, az vagy ad tesót, vagy megfosztja a gyereket a kizárólagos figyelemtől(szerintem utóbbi fontosabb, ha lesz második gyerekem, 6-7 év lesz köztük)

Akinél van apa, az több időt vesz el a gyerektől, mert párkapcsolatot is ápolni kell.

Akinél van apa, annak a gyereke sokkal több konfliktust, akár negatív példát láthat, megfosztja a gyerekét a nyugalomtól, helyes erkölcsi példától.

Sokkal több a rossz apa nálunk, mint a jó, csak menj át a gyerekvállalás kategóriába, nézz meg egy ovit, beszélgess játszótéren, 5ből négy nő panaszkodik a férjére, mert az lenézi, kihasználja, nem foglalkozik a gyerekkel, nem végez házimunkàt, beszólogat.. Fene nagy minta, mi?

És a gyerekek az oviban félnek az apjuktól, közömbösek az apjukkal, vagy annyira meg akarnak neki felelni, hogy nem veszik fel a farsangi jelmezt, mert apuka szerint kicsi rá(nem volt az)

Ja igen, egyedülálló anya vagyok, nem célom mindent megadni a gyerekemnek, elég jól élünk. Iphone x van, használhatja, de suliig nem kap kütyüt.

Anyagilag minden megvan, nem nike, hanem geox, primigi szamos cipő, a nike aurmax az én lábamon van.

Gyönyörű szobája van, hitelre vettem anno szülői segítséggel lakást, eladtam, kerestem sokat rajta, várjuk, hogy lemenjen az ár, 2 éven belül kerteset veszek( ha csak nem megyünk külföldre)

Sok a program, sok időt voltam vele 4 éves koráig csak napi 3 órát volt intézményben, most 5 évesen kezdte egész napokra.

Informatikusnak tanulok, következő félévtől dolgozok is a szakmában, mert a régi állásom vacak volt, más területen, váltani kellett.

Gyerektartás, apai jelenlét semmi az elejétől, amikor megszólalt gyerek témaban is a hajam égnek állt(jó a kínai cipő, tartsd minimumon a gyereket, mert úgyis kinövi, minek foglalkozol vele annyit)

13/14!

Hát nem csoda, hogy egyedülálló anya vagy. Amúgy a sok kamunak mi anjouén értelme van?

Milyen kamunak? Eladtam a lakást és anyám házába költöztünk, ideiglenesen, most váltok eladói melóból(vacak szakkal) új szakra és új munkára.

Így is lehet nézni, otthon meg azért maradtam, mert nem fejlődött ütemterv szerint és rámhozták a frászt, hogy sérült, ezért minden időmet a fejlesztésével töltöttem otthon, vele, kivéve 9-12ig, amíg intezmenybe járt..amíg azt nem mondták, hogy egészséges, nem váltottunk.. Idén februárban kezdte az ovit délelőttökre, most szeptembertől meg egész napokra..

Úgy is lehet nézni, hogy nem volt munkám, sérült gyerekkel otthon voltam 4 évet, miközben újítgattam a lakást, eladói melóból mentem

szülni, majd eladtam a lakást, egy részét feléltük, amíg kicsi volt és itthon kellett vele lennem, anyámhoz költöztünk, de ez csak féligazság, a rosszabbik fele.

Anyagilag az észszerű kereteken belül mindent meg tudok adni, talán időnként azon is túl. Többet keresek, mint amennyit költünk, így ez a része szerencsére nem problémás. Annál nehezebb viszont megadni az érzelmi biztonságot - az apa hirtelen halála engem is összetört, és az elején nem volt könnyű helytállnom, és megóvnom a lányomat attól, hogy még nagyobb károk keletkezzenek a családban, mint az apa elvesztése. Szerencsére a gyerek még kicsi volt, ő belenőtt abba, hogy ketten maradtunk, én pedig megerősödtem. Amit viszont egyáltalán nem tudok megadni neki, az egy apa, akire nagy szüksége lenne. De az igazi halott, és valószínűleg pótolhatatlan is. Férfi kollégákkal, barátokkal igyekszem rendszeresen progtramokat szervezni, hogy legyen előtte egy apakép. És sajnos időt sem tudok mindig annyit adni, amennyit szeretnék. Nagyszülők és rokonok hiányában sajnos van, hogy bébiszitternek kell rá vigyáznia, ha beteg, és sokszor éjjel csinálom a házimunkát, vagy dolgozom otthon, hogy kihasználhassuk az együtt töltött időt.

Szóval összességében talán az anyagi része a legjobban kezelhető, de persze valamit valamiért - ha részmunkaidőben dolgoznék, több időm lenne, de éhenhalnánk. Így nagyobb biztonságban érzem magunkat, és már megszoktam, hogy keveset alszom, és jól szervezem a napjaimat.

Nem tudom mennyire számít a válaszom, mert ugyan apa vagyok, de csakúgy egyedülálló. Eszméletlen szerencsés vagyok, mert nagyon jól fizető munkahelyem van, így mindent meg tudok adni a fiamnak. Mikor szülő lettem megfogadtam, hogy mindent megadok neki amit csak tudok, akkor is ha ez azt jelenti, hogy én nem eszem minden nap. Nagyon elfogult vagyok, de nekem is erre lett volna szükségem gyerekkorban, így megfogadtam, hogy a fiamnak mindent megadok. Istennek hála hogy ilyen anyagi helyzetben vagyok, bár időm nincs túl sok. Nem tudom mit tennék ha minimálbért kapnék, de valahogy mindenképpen megoldanám.

Kitartás minden egyedülálló szülőnek és a gyerek(ek)nek, nagyon erősek vagyunk! :)