Miért hagyja el egy apa a lányát?

Az ilyen egy gerinctelen féreg.

Az én "apám" is ilyen. Éveken keresztül én voltam a mindene, majd megcsalta anyát anya pedig kitette.

Innentől kezdve minden fontosabb lett neki mint én. Egy ideig néha találkoztunk. Össze jött egy nővel onnantól már tényleg nem érdekeltem. Próbáltam jó viszonyban lenni a nővel látszólag ő is velem közben pedig végig ellenem hangolta. Ráuntam hogy folyton én keresem, könyörögnöm kell hogy láthassam. Nem kerestem többé bár nagyon nehéz volt. Most elvan a nő 6 gyerekével legalább van kikért dolgoznia.

Az nyugtat hogy egyszer szüksége lesz rám, akkor keresni fog de én már nem leszek ott neki 😊

Sajnálom, engem 14 évesen unt meg az apám. Soha nem fogom megérteni miért. Az ember idővel beletörődik. Nekem van egy nagyon jófej nevelőapám, őt hívom apának. Amióta ez így van, nem hiszek abban hogy a vérkötelék erősebb az örökbefogadásnál, mert nálunk ez kristály tisztán nem így van. :) Emiatt én is örökbe fogadást tervezek, hogy valakinek én is betölthessem ezt a kva nagy űrt az életében, amit ez okoz.

28N

Ok oka lehet, de egyetlen ok sem a tie hibäd. Arra figyelj, hogy ha anyád gyűlöl téged, mert hasonlítasz apádra, akkor azonnal kérj ifjúsági pszichiátriai segítséget! AZ már két tűz közötti terület és mivel lány vagy, nagyon veszélyes a személyiségfejlődésre nézve: anyád bűnbaknak fog kinevezni - ez nem a hosszú élet titka.

Ha baj van, most kérj segítséget, mert később nagyon nehéz lesz. A gyerekekükből bűnbakot gyártó anyukák gyerekei - elenyészően kevés kivételtől eltekintve - mind korai halottak.

Nagyon sajnálom, hogy így alakult nálatok.

Kisgyerekes apukaként van egy ötletem mi történhetett. Lehet nem leszek népszerű, de íme:

Ugyan egy baba érkezése a családba hatalmas öröm, de mégis egy nagyon nehéz élethelyzet mindenkinek.

Ez teljes életmód változást jelent a családnak.

Az anyuka hormonális változásoktól és a szülés utóhatásaitól szenved, miközben életben kell tartania egy csecsemőt, ami nem mindig könnyű és nincs benne tapasztalata. Ezen felül azt is nehéz megélnie, hogy a korábbi életritmusa helyett 1-3 évig otthon kell lennie, sokszor elszigetelve másoktól. Ennél fogva a legtöbb anyuka feszült és a külvilág (pl. apa) számára nehezen elviselhető lesz.

Eközben az apa más kihívásokkal találja magát szemben: a család kiadásai megnőnek (szülés, babakocsi, bababútor, gyerekülés, babaruha stb.), ellenben a bevételek csökkenek, mivel az anyuka csak gyest kap, ami kevesebb mint a korábbi fizuja. Ennek a feladatnak a megoldása az apára marad, akitől emellett, a fent ismertetett okokból több segítséget várnak el otthon is a házimunkában és egyéb ügyes-bajos dolgokban és aki természetesen szívesen töltene időt az újszülött gyerekével is, habár ő se tudja még, hogy hogyan is kell bánni egy gyerekkel. A szabadidős lehetőségei az apának is teljesen beszűkülnek.

A helyzetem sokszor a barátok és rokonok se könnyítik meg: mindenkinek van egy véleménye arról, hogy mit kéne csinálnod a gyerekkel és miért nem jó az amit csinálsz. Míg a barátok között biztos lesz, aki nem érti miért nem tudsz vele péntek este ugyanúgy sörözni menni, mint régen és ezért megsértődik.

Ehhez jönnek olyan tényezők, mint szexhiány és kialvatlanság.

Ez egy igen feszült szituáció, amire a többség nincs felkészülve. Ezt a stresszt sokan nem bírják, menekülnének. Az anyukák ezt helyzetüknél fogva nem tudják megtenni.

Az apukák közül viszont van aki nem bírja és megteszi. Később meg szimplán szégyelik magukat, ezért nem keresik a családot.

Részemről: imádom a lányomat és semmi pénzért nem hagynám el, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult még meg a fejemben, hogy az életemet nyugodtabbra cseréljem.

Talán alapból nem is akart gyereket.

Lehet össze is jött valakivel, és lelépett.

Szerintem nem kellene keresned, tenni érte hogy "akarjon legalább egy kicsit is".

Volt rá 17 éve, hogy kapcsolatba lépjen veled de nem tette. Nem érdekled sajnos.

De ha annyira akarod, max annyit írj neki pl facebookon hogy szeretnéd felvenni vele a kapcsolatot.

Legalább ha nem is válaszol akkor te megpróbáltad, és le tudod majd zárni magadban a dolgot.

Amúgy az én apám is ilyen volt. Én próbáltam kapcsolatban lenni vele, de nem volt rám kíváncsi. Végül beletörődtem, és én se kerestem őt többet.

Miért hagyja el egy anya a lányát?

Én ezt kérdeztem tizenvalahány évig, és bár mára ismét van kapcsolatom anyámmal, nem kaptam kielégítő választ. Ez valamennyire örök lezáratlan rész marad az életemben.

Mit tudsz tenni? Ha tudsz neki írni, írj, ha meg nem... nem feltétlen túllépni, hanem elfogadni, beletörődni lehet. Ha nem tudod megtalálni, más egyéb lehetőség nincs.

18/L