Tényleg ilyen nehéz egyke gyereknek lenni?

16 vagyok, anyám 55, apa 60.

nem tudom anyámnak mi a baja ,de állandóan hozzámszól, kérdezget. Mindig a legrosszabb pillanatban.

Folyton tépi az idegeimet. Direkt csinálja???

elemgyek alőtte egy tányér étellel és MINDIG megkérdezi, hogy mit eszel? Ha nem kérdezi meg, akkor vagy nincs itthon, vagy alszik.

Meg az állandó kérdezősködése. Kikészülök tőle. úgy kell beszámolnom neki minden egyes lépésemről, mintha vallatnának. ma kaptam egy ötöst, és ilyeneket kérdezgetett: És ezt te honnan olvastad, hogy kaptál? beírták a krétába. ja nem a töbiek mondták? Nem, nem a többiek. Honnan tudták volna, hogy nekem milyen jegyei mvannak? Ja, csak nálunk ez volt a szokás. És mit vettetek németen? elmondom neki. És matekon? elmondom neki. Miért ezt vettétek? tegnap mást vettetek. It már be kell vennem nyugtatót.

Ilyenkor mi baja van? Tőlem várja azokat a váalszokat, amikre még a tanárok sem tudják a választ, hogy mi miért van..

Hulla fáradt vagyok, tanulnom kéne ,de anyám határokat nem ismerve rámakaszkodik és kérdezősködik. Tegnap miatta nem tudtam beadni határidőre a házimat.

Mondom neki: Anya már csak fél órám van, kérlek hagyj tanulni. anya: jó.. jóó. akkor még csak annyit mond el, hogy ... És ha nem figyelek rá, vagy keményebben megmondom ,hogy most hagyjon, amjd beszélünk holnap, megsértődik.

Úgy viselkedik, mint egy kisgyerek. Minden mindig akkor és úgy van ahogy ő akarja.

Nem tud apával beszélni?