Megteheti egy szülő, hogy olyan végrendeletet ír, amiben kitagadja az egyik gyerekét az örökségből?

A végrendeletbe azt ír amit akar. Ráhagyhat mindent akár egy vadidegenre is. Adhatja az államnak is. Bármit dönthet.

Annyi, hogy utána valamennyire támadható. Valamennyire igényt lehet tartani akkor is, ha kizár belőle. Ennek utána kellene nézni, ügyvédtől megérdeklődni, hogy ilyen esetben mik a lehetőségek.

Sok hagyatékit látok a munkám miatt, abban olyan is volt, hogy a végrendelet szerint x és y ezt és azt örököl, aztán x és y úgy döntött, hogy megegyeznek, és másképp osztották fel maguk közt. Az is lehet, hogy a hagyatéki tárgyaláson maga a végrendelet szerinti örökös mondja azt, hogy neked ajándékoz egy részt pl. Bármi megtörténhet.

Az is lehet, hogy még él, és ráírat mindent a tesódra. És mire meghal, semmi nincs a nevén.

Ilyet is láttam sajnos. Mikor reklamált a tárgyaláson az egyik gyerek, hogy neki jár a fél ház, közben már érvek óta a másik gyereké volt az egész. És csak mondta a magáét, hogy neki az jár, de abból ő már nem evett ugye... Mert már rég nem a szülő volt a tulajdonosa.

Na közben írta az első, köteles rész. Akkor jól emlékeztem. :D

A munkám során ennyire nem kell elmélyednem benne, de láttam ilyeneket, úgyhogy annyira nem hagyhat ki belőle ha akar se. De ez csak utána lesz érvényesíthető, a tv-re hivatkozva. De a végrendeletet attól még megírhatja ahogy akarja.

5!

Polgári törvénykönyv. Keresd a köteles rész és kitagadás címszavakat.

5

Ennek a forrása a Polgári törvénykönyvben megtalálható. Ha guglizol egyet, akkor is kidobja a taxatív felsorolt kitagadási okokat. Ha nincs kitagadás, jár a leszármazónak a kötelesrész, akármit írsz a végrendeletbe. Pont azért, hogy ne lehessen lehetőleg senkit kisemmizni. Ettől még lehet az, hogy valaki a házat kapja, más meg a nyaralót, ha az értékek nagyjából egyeznek. Ahogy nem vagy te köteles kérni a kötelesrészt, hagyhatod is a másiknak az egészet.

Kitagadhatja, és nem igaz, hogy nem lesz érvényes. Ha megfelel a feltételeknek, akkor érvényes.

Csak a köteles rész kérhető, abból nem lehet kitagadni a magyar törvények szerint.

Eddig itt a végrendeletről írtak, mert a kérdés arról szólt, és pl. 1-es teljesen jól le is írta.

Azonban a szülő, ha akarja, más módon is megpróbálhatja kijátszani a kérdezőt az örökségből. Ajándékozási szerződéssel, színlelt adás-vételi szerződéssel, élettartási szerződéssel és más effélékkel elég hatékonyan át lehet játszani az ingatlant a szeretett gyerek nevére, és a másiknak semmi nem marad.

A kötelesrész viszont csak az örökrész harmada, szóval van értelme végrendelkezni. Ha tehát a 2 gyerek közül az egyik örökli az 1/1 tulajdonjogát a háznak, akkor a másik gyerek követelheti tőle a kötelesrészt, ami az 1/2 tulajdonjog harmada.

Ilyenkor a többségi tulajdonos kivásárolhatja a másikat, vagy kérheti a bíróságtól a közös vagyon megszüntetését (aminek ugyanaz a vége, kivásárlás, mert a többségi tulajdonosnak vásárlási előjoga van).

Mindig érdemes végrendelkezni.