Beszéljek erről édesapámnak?

Nagyon nem jól érzem magamat a bőrömbe elég erős depresszióval küzdök nem a divat depresszióról van itt szó hanem orvos átal megállapított depresszióról. Apa előtt igyekszek úgy tenni mintha boldog lennék viszont közel sem vagyok az. Anyummal már beszéltem erről de csak annyit érek el vele,hogy megígéri,hogy támogatni fog de csak ígérgeti és aztán rá tesz egy újabb lapáttal a lelkiállapotomra. Apumat nem akartam ezzel terhelni de viszont úgy érzem,hogy jól esne,hogyha legalább az egyik szülöm támogatna és segítene abba,hogyan győzzem le a betegséget. Már hála az istenek nem gondolkozok öngyilkosságon mint anno. Viszont gyakran szorongok,sokat sírok olykor-olykor az idegösszeroppanás szélén állok.

A barátaim a párom illetve a többi családtagom akiknek elmondtam biztatnak,hogy szóljak legalább édesapámnak. Viszont nem tudom,hogy ez milyen ötlet-e hiszen tényleg van elég gondja neki is szegénynek. Úgy érzem,hogy nem akarok újabb púp lenni a hátán és félek neki is beszélni az érzéseimről. Vegyek bátorságot önmagamon és merjek segítséget kérni még akkor is,hogyha apát nem akarom zaklatni a problémáimmal? Hisz segítséget kérni nem ciki igaz lenne a mondás??

Nem akarok öngyilkos lenni mint ahogy azt fent említettem már az előbb de úgy érzem nem fogom ezt sokáig bírni. Szóljak neki?