Mit mondjak édesapámnak, hogy végre békén hagyjon?

Ha nem ért egyet, a véleményed sem fogja meghatni.

Anyukád nem ért veled egyet? Ő rászólhatna, hogy hagyjonár tanulni.

Amikor az apád csinált, kötelezettséget vállalt, hogy fel is neveljen, ezért nem tartozol neki hálával pusztán azért, mert nem hagyott elpusztulni kiskorodban. Ha hálát követel, végső soron mondhatod neki, hogy "Akkor húztál volna gumit annak idején."

A "kétkezi" segédmunka mellesleg sokáig női munka volt; 100 évvel ezelőtt még az építkezéseken nők voltak a téglahordók, a férfiak a kvalifikáltabb munkát csinálták.

Ma már a "kétkezi munkák" is egyre több "elméleti" tudást igényelnek. Persze lehet, hogy ez a tudás apádnak megvan érettségi nélkül is, de ha történetesen folyton képezte magát szakmailag, tisztában kellene lennie a tanulás fontosságával.

Kompromisszumos megoldást is tudsz neki javasolni: A vizsgákig hagyjon békén, de a nyáron beállsz mellé dolgozni, viszont nem segédmunkásként, hanem tanoncként, tehát tanítsa meg neked a szakmáját (beleértve a szakmai mellett a vállalkozói ismereteket is, pl. mutassa meg, hogyan számolja ki az árajánlatokat, stb.)