Zűrös szülők gyerekei.Mikor,és mivel telt be a pohár,ami után úgy döntöttek,hogy lelépnél otthonról?

Anyám mindig új pasikat hozott haza, akik rendszerint szétverték, és az se érdekelte őket, hogy én otthon vagyok és látom. Ezzel együtt mindig el is járt otthonról más pasikhoz, akkor is, ha már egy pasi ott volt nálunk, és velem hagyta, nekem meg hallgatnom kellett, hogy mekkora egy.. Prosti. (Nem engedte máshogy elküldeni.)

Szóval mikor tehettem, elszabadultam otthonról, és azóta is egyedül élek.

22/N

Én nem bírom megérteni az embereket. Titeket hogy alkalmaznak? Én 20 évesen komoly programozói tudással és szakirányú képzettséggel (még tanulói státuszbab) sem találtam diákmunkát. Pedig tavaly ősz óta kerestem idén nyárra, és semmi.

Elég gáz hogy 20 évesen nem dolgoztam még sehol

Hasonló vagyok, mint a #2.

Annyi különbséggel, hogy anyám csak úgy hozta haza a szeretőit (igen, volt nevelő apám is), hogy senki ne legyen otthon, mert neki nincsenek gyerekei. Letagadott, nevelő apám dolgozott. Igazából a pohár hamarabb betelt, de csak 18 évesen költözhettem el. Akármikor “randija” volt a lakásban, elzavart otthonról, de őt nem verték. Igazából mondhatjuk úgy is, hogy máshol kereste a boldogságot, némi anyagi juttatásért cserébe. Később kitudódott, nevelő apám anyám “testvére” szerepét töltötte be és együtt húzták be a férfiakat. Mivel a férfiak úgy tudták, tartós kapcsolatot keres anyám. A mai napig együtt vannak ilyen módon, én pedig évek óta egyikkel sem beszélek.

Általános iskola vége felé a pályaválasztásnál már tudatosan olyan iskolát kerestem,ahol kollégiumban lakhatok.

Nekem ez nagyon sokat segített,pedig a két szülő nekem olyan volt mint a tűz meg a víz.

Hiába nagyon rendes anyukám a faterom annyira gáz volt,hogy nem volt más választásom.

4-es

Nem gáz hogy 20 évesen még nem dolgoztál. Én 21 éves (majdnem 22)koromig nem tudtam dolgozni. A válság kellős közepén jártunk mikor befejeztem az iskolát. Sehova nem kellettem, mert nem volt tapasztalatom.

4éves korom óta nevelőapámmal él anyám. Apa meghalt 3 éves koromban.

A gyerekkorom a verésről szólt. Ha valami baja volt nevelőapámnak, rajtam vezette le. Anya meg végignézte. Mikor kamaszodtam, onnan fizikálisan nem bántott, arra inkább anyát szedte elő.

Viszont verbálisan folyamat. Bármit csináltam, sosem volt elég. 18évesen elkezdtem dolgozni suli mellett, de a fizetésem felett ők rendelkeztek. Arra költhettem és annyit, amit nevelőapám jónak látott. Lépni nem tudtam, mert ilyen albi árak mellett, egy részmunkaidős fizetéssel nem sokra mentem volna, főleg így, hogy gyakorlatilag semmi pénzem nem volt.

Megszabta emellett azt is, mikor kivel hova mehetek. Párkapcsolatom nem is volt 23éves koromig. Meg már nagyoj barátaim sem, mert kb mindenből kimaradtam.

Aztán 23 voltam, mikor megismertem egy fiút. Titokban (suli helyett stb) találkozgattam vele. Aztán meguntuk. 2 hónap után hozzáköltöztem egy szatyor ruhával. A fizetésem másik számlára kértem.

Utána még ment a köpködés, hogy tehettem ezt velük...

Azóta eltelt 5 év. A srác a férjem lett, saját autóm van, vettünk egy közös házat, a 2.gyerekünket várjuk.

Ők meg büszkék rám, mert ők neveltek ilyenné...aha...