Jogos volt régen a szüleim részéről, hogy csak nekem kellett feléjük rohannom a csörgő mobiljával?

Ha apa, vagy anya mobilja csörgött a házban, és ők kinn voltak az udvaron, vagy fordítva, és hallottuk, hogy csörög nekünk gyereknek rohanni kellett vele az illetékes szülő felé. Illetve, ha én is, és a szüleim is az udvaron voltunk, és csöngött a telefon a teraszon, akkor is nekem kellett rohanni. Volt, hogy akár 50 métert a telefonért, és 50-et vissza sprintelve. Míg ők egy lépést nem tettek a csörgő telefon, vagy a telefonnal futó gyerek irányába, max, annyit, hogy a virágágyásból kiléptek egyet. És, ha nem értünk oda időbe ők voltak mérgesek, hogy hát lemaradtak a hívásról. Csak az zavar, hogy ők a magukét nem tették meg a siker érdekében.