Hogy viselted, mikor külföldre költözött a gyermeked? / Ha nem történt ilyen, de bele tudod magad képzelni a helyzetbe, akkor is válaszolhatsz.

27 voltam, amikor elköltöztem. Hát, enyhén szólva sem voltak elragadtatva :D Olyan szinten, hogy ment a "felkötöm magam, ha elmész"... stb.

Aztán, amikor meguntam az érzelmi zsarolást, odavágtam neki, hogy keressek neki én egy gerendát, vagy majd ő? Na, ez egy kicsit elgondolkoztatta, és megbeszéltük, mitől fél.

Oké, nem baj de ezt ne. 5,5 éve élek kinn, azóta elfogadták.

A válaszolók felének belehalós érzelmi zsarolásba kezdtek a szülei, hát ez kemény. Tipikus viselkedésminta,de azt hittem, ennél azért kisebb lesz az arány, és még a maradékben is van 1-2 "éhenhalsz, meghalsz odakint" jajveszékelős.

Mi el sem költöztünk, csak más (többnyire nyugati) országokban járva lenyűgöznek minket az ott látott-tapasztalt pozitívumok, meg a külföldön élő barátok, ismerősök beszámolói, és élvezettel mesélünk róla a szüleinknek. Ismétlem, részünkről költözési szándék nem merült fel. Ennek ellenére apósomék többször tartottak már szentbeszédet a férjemnek, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, nem érdemes kimenni, nem jó az. Fogalmuk sincs...csak nekik nem lenne jó, ezért beszélnek, mert már attól is rettegnek, hogy esetleg megfordul a fejében. Ők egyértelműen a belehalós, belebetegedős, zokogva könyörgős vonalat képviselnék, ha kimennénk. Ezt már abból is tudni lehetett, hogy ennél sokkal kisebb dolgokban is túlféltőek, meg már attól is össze voltak zuhanva, hogy a fiuk 5 kilométerre (!) költözött velem. Azóta is abban reménykednek, hogy odaköltözünk az utcájukba, vagy maximum egy utcával arrébb, mindig ajánlgatják a házakat. A távolabbiakat nem.

Az én szüleimben egy pillanatig fel sem merült, mikor elköltözetem otthonról, hogy majd nem tudok enni vagy ilyesmi. Apám anno munkahelyi kiküldetésben szerzett külföldi tapasztalatokat, nagyszerű lehetőségnek találja az ilyesmit, sokat áradozott róla, szerintem ő támogatná hogy kimenjünk. Anyám már többször emlegette, hogy ha nem kötnék ide kötelességek, elhúzna a francba külföldre, akár egyedül is, és végre nyugta lenne, és normálisan meg tudna élni. Ennek megfelelően azt is tökéletesen megértené, ha mi lelépnénk innen, és csak annyit mondana: hajrá!

Kérdező, te ismered a szüleidet, szerintem az eddigi viselkedésükből, hozzáállásukból, megnyilatkozásaikból nagyon jól meg tudod saccolni, hogy hogy viselik majd, és mit mutatnak majd feléd.

9-es, szívemből szóltál.

Sok sikert, kérdező! Bárhová is mentek, csak jobb lesz nektek a pároddal, és a jövendőben megszülető gyermekeiteknek.

Esetleg, ha már van valami nyugis hely, egy talán-munkahely anyudnak is, hát vigyétek őt is! Apád meg... fizesse a rezsijét meg a kajáját abból, amit Mo.-n kap, és legyen boldog a vele azonosan szavazó barátaival.

kėrdező anyukád nem fog soha utånatok menni mert ahoz apádat kėnne otthagynia .

de nektek biztos hogy jobb lesz bårhovå költöztök.

Az hogy bárhol jobb lesz az egy óriási marhaság. Mondom ezt külföldön élőként. Csak felkészülten, nyelvtudással és megfelelő végzettséggel szabad belevágni. És úgy sem könnyű.

Ez a mindenhol jobb pont olyan marhaság mint a megölnek a migránsok de minimum megvernek és megerőszakolnak