Kivel neveltetnétek fel a gyereketeket, ha csak ez a két opció létezne?

Nyilvan az autistaval, en is az vagyok, egy fel fokkal kevesbe extrem, mint a kerdesben leirt illeto, mert mondjuk ertem az erzelmeket, csak empatiam nem sok van.

De kevesbe serul a gyerek ilyen szulovel, mint olyannal, aki kb szorakozasbol bantja, huzza le.

Az autizmus nem zárja ki az empátiát, érzelmeket. Inkább az jellemző, hogy van, de nem tudod kimutatni, nem tudsz vele mit kezdeni.

Velem is ez a probléma. Valahogyan kimutatom az érzelmeimet, de nem feltétlen egyértelműen mások számára, hogy az, amit én kimutatok, az tulajdonképpen milyen érzést takar. Aztán folyamatos koncentrálással lehet ezt takargatni, nekem többnyire megy is. Empátiám is van, csak nem tudok mit kezdeni vele. El nem tudom képzelni, hogy xy szituációban mi a vigasztaló például, ezért ha nem muszáj, nem én leszek az aki elsőnek ugrik, hogy megvígasztaljon, mert csak rosszabb lesz.

Mondjuk én nem akarok gyereket, az autizmusomtól függetlenül, de ha akarnék, akkor inkább egy magamfajtával. Mondjuk te inkább egy szorongóbb típust írtál le.

A másik viselkedés meg egyértelműen nem jó. Most egy tudatosan szemét emberrel mit kezdjek? Inkább legyen valaki, aki felismeri az érzelmeket, de nem feltétlenül tud vele mit kezdeni, mint valaki, aki felismeri, csak tojik rá