Nincs anyukam es vagyom egy potanyara, hogy talalhatnek?

Ez nem pont az amit keresel, de Redditen van egy olyan közösség (angolul) hogy 'mom for a minute'. Ez inkább rövidebb beszélgetésekre van kitalálva, amikor egy kis támogatásra van szükséged egy 'anyukafigurától', nem pedig kapcsolatépítésre, de lehet hogy segítene.

Vagy esetleg elmehetnél egy idősekotthonába önkénteskedni? Ugyan 60 évnél fiatalabb lakókat nem fogsz találni (mondjuk ha belegondolsz elméletileg lehetne 60 éves anyukád)

Én voltam párszor régen, és annyi aranyos, magányos, idős nő van ott akik nagyon szívesen beszélgetnek órákig. Sokaknak van gyerekük, de azok elfoglaltak és sosem hívják fel őket

Nekem is a pótnagymama csoport jutott eszembe. Érdemes lehet megpróbálni, ők az a korosztály, akik neked lehetnének anyukáid, és vágynak is valami hasonlóra. Nem pont emiatt vannak ott, de attól, hogy van valakinek egy pótunokája, miért ne lehetne pótlánya is? A valóságban is ilyesmi élethelyzetek vannak. Van már egy unokája az egyik gyerekétől, meg van egy gyereke, aki még csak fiatal felnőtt.

A reddites dolgot nem hallottam még, de az is nagyon szimpatikus kezdeményezésnek tűnik.

Nekem már senkim sincs. Mármint szülőm.

A nagymamám ment el utoljára 3,5 éve. Ekkor voltam 27 éves. A másik nagymamám akkor ment el, mikor 17 se voltam.

Anyám akkor, mikor még 20 sem voltam, apám meg mikor alig 24.

Én is vágyom a szülői szeretetre, amit nem tud pótolni egy társ szeretete sem! Dehát, ez már sajnos nincs többé az életemben. Ebbe bele kell törődnöm.

Sokat álmodom velük - főleg a nagymamámmal, mert ő állt hozzám a legközelebb. Sajnos, gyakran rémálmaim vannak, pedig van álomfogóm, amit a nővérem csinált (már aki hisz az ilyesmiben).

Két nővérem van, akikkel nagyon jó a kapcsolatom. Igaz, nekik már megvan a saját életük, ami így van rendjén. Azért, napi szinten tartjuk a kapcsolatot egymással egy közös Messenger csoportban.

Az az érdekes, hogy nem vágyom kapcsolatra. Képtelen lennék együtt élni egy nővel... Mindig a nagymamámra gondolok, hogy ott tett - vett a házban nem is olyan rég. Megszoktam már egyedül.

Vannak barátaim, akikkel gyakran találkozom.

Mindezek ellenére ez egy élethosszig tartó űr a lelkében, hogy nincs többé szülői szeretet. Ez van. Nincs mit tenni.