16 éves gyermekem megjegyzést tett arra, hogy összeházasodunk a párommal: "50 évesen már minek akartok összeházasodni, előbb- utóbb úgyis meghal mindenki". Egyetértetek ezzel?

Kamasz. Feszíti S határait és kegyetlenül őszinte. De ennyi erővel egy huszonéves se házasodjon.

Nem kerítenék ennek nagy feneket.

Baszki itt gyakorin mennyi idegbeteg ember van? Egy csomó helyen ha rosszat csinál egy gyerek már jönnek a válaszok hogy miért nem pofoztad meg...

Ember ha egy felnőtt mond neked valamit ami nem tetszik megpofozod? A megoldas az hogy ütsz? Szép tanítás.

Nem te vagy inkább a 16 éves gyerek?

Gratuláj anyádnak, ha a kamaszhormonok miatt ez nem sikerül, akkor legalább maradj csendben.

Figyelj én kb 20 évesen megkérdeztem h miért kell eltemetni a halottainkat. Mi értelme.

Mai fejjel már totál morbidnak érzem a kérdést, de akkoriban még SENKI nem halt meg, aki fontos lett volna nekem. Nem értettem a temetés lényegét, egy berögzült hülyeségnek tartottam, amire kötelező elmenni.

Mai fejjel persze már máshogy látom, hogy ez az élőknek fontos, ez a gyász folyamat egy fontos része. De akkor még azt gondoltam, hogy a halottnak nem tök mindegy??

Most úgy gondolom, hogy nem kellene nagy csinnadrattát tartani másfél órás misével, hanem max 20 perc, max 20 ember és mindenki húzhat haza.

Lehet h 20 év múlva ez a felfogásom is változni fog.

Szóval az embernek vannak gondolatai, amik felnőtt fejjel borzalmasak, de csak az éretlenségből fakadnak.