Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Egy tekintélyelvű szülőnél...

Egy tekintélyelvű szülőnél van rá esély, hogy valaha is egyenrangú partnerként fogja majd kezelni a felnőtt gyerekét, és elfogadja, hogy nekem is jogomban áll kiállni magamért, ha sérelem ér? 24/f

Figyelt kérdés
A szituáció a következő: 24 éves vagyok, és jelenleg még együtt élek a szüleimmel kényszerből, mivel nincs pénzem arra, hogy albérletbe menjek, nemhogy még saját lakásra. A szüleim életvezetésével és gondolkodásmódjával sosem tudtam azonosulni, és ennek ahogy idősebb lettem, egyre többször hangot is adtam. Édesanyám alkoholista, apám pedig nárcisztikus és tekintélyevű személyiség. A szüleimet sosem érdekelte az, hogy hogyan érzem magamat, sosem vigasztaltak meg, ha sérelem ért az életben, vagy ha csak szimplán magam alatt voltam. Sőt, ha bármilyen problémával fordultam feléjük, akkor mindig lekoptattak, mert hogy ő nekik így is épp elég a bajuk, ne terheljem már őket az én dolgaimmal is, és ez így megy mind a mai napig. Otthon már többször szóvá tettem a szüleimnek, hogy legyenek kedvesek jó irányba változni, mivel az hogyan mi élünk, az nem igazán összeegyeztethető a család szó fogalmával (mindenkinek gondja a baja, ő szerintük az normális, ha a családtagok nem foglalkoznak egymás érzelmi szükségleteivel, stb.) Ugye édesanyámnál, mint korábban említettem is leginkább az alkoholizmusa zavar a legjobban több szempontból is, édesapám pedig nem hajlandó foglalkozni a megoldandó problémákkal, vagy ha egy problémának a megoldása (vagy megbeszélése) elkerülhetetlenné válik, akkor egy idegbeteg állat lesz belőle, akitől konkrétan félek. És folyton viaskodik bennem az önérvényesítés és a meghunyászkodás közötti érzés, mert egyfelől felnőtt emberként úgy gondolom, hogy nem csak kötelességeim vannak, hanem jogaim is. (Ők úgy gondolják, hogy mivel az ő tulajdonuk a lakás, ezért én fogjam be a pofámat, ha valami zavar). Még azt kifelejtettem, hogy apám egészen kis korom óta verbálisan bántalmaz (kritizál, szidalmaz, alaptalanul von felelősségre olyan dolgokért, amihez közöm sincs még csak részben sem, stb.), és amióta felnőtt vagyok, azóta ezt jeleztem neki utólag, hogy bennem ezek a megjegyzései nagyon mély nyomott hagytak a személyiségemben, de ő természetesen nem érzi magát felelősnek abban, hogy én miért vagyok olyan amilyen. (Ő szerinte az, hogy valaki milyen családban nevelkedik, annak semmilyen jelentősége sincs abból a szempontból, hogy a felnőtt gyerek hogyan tud majd érvényesülni az életben, amit azért a pszichológusok és a szociológusok egy kicsit másképp látnak, de mindegy).
2023. nov. 4. 09:22
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:
88%
De mégis mit vársz? Így élték le az életüket, nekik ez így jó, eddig szartak rád, most is szarnak rád. Főleg, hogy felnőtt ember vagy, 24 éves, más ennyi idősen családot alapít, te meg még mindig ott laksz ebben a szörnyű légkörben és kritizálod őket, hogy milyen szarul élnek. Előbb-utóbb majd kiraknak, ha okoskodsz. Igen, szar emberek, igen, gáz, ettől függetlenül neked ez mégiscsak megfelel, mert nyilván lenne lehetőséged dolgozni és mondjuk ha egyedül nem elég a fizetésed, akkor szobatársakkal együttélni, mint minden más embernek, sokszor már 18-19 éves koruktól. Persze, magyarázhatod a végtelenségig, mondogasd csak magadnak, úgy könnyebb, de tény, hogy még mindig ott vagy, mert mégiscsak jobb és kényelmesebb, mint nem ott lenni. Akkor meg fogd be. Én is úgy lennék vele, hogy 24 évesen a gyerekem vagy költözzön el, ha nem tetszik neki valami otthon, vagy ha ott akar lakni, akkor fogadja el, hogy ez nálunk így működik. Ennyi.
2023. nov. 4. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:
Nem valószínű
2023. nov. 4. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:
51%

Tekintély elvűnél pont, hogy igen.


Nálatok semmi ilyesmi sincs.


Ők ketten sose fognak normálisak lenni eben az életükben. Érdemes kizárnod őket, amit tudod.

2023. nov. 5. 00:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
68%

Abszolút becsülendő, hogy kitartó munkával el tudtad érni a teljes önállóságot, viszont miből gondolod, hogy én nem teszek azért semmit sem, hogy megoldódjon a helyzet. - ezek szerint nem teszel érte, annyit, mint kellene, különben már nem élnél otthon.


Ez sajnos tény. Hiába bizonygatod az ellenkezőjét.

2023. nov. 5. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 A kérdező kommentje:
Köszönöm a további válaszokat! Viszont arra rá kellett jönnöm, hogyha együttérző emberekre vágyom, akkor a gyakori kérdések oldalát azt messziről kerülni kell, mert itt csak ítélkező emberekkel fogsz találkozni, akikből teljesen hiányzik az empátia. És még pluszba csak annyit aztán én részemről be is fejeztem, hogy akik szerint az élet az úgy működik, hogy az elért eredmények mindig hűen tükrözik egy ember tehetségét vagy éppen tehetségtelenségét, azok az emberek álomvilágban élnek. Tehetséges emberek is lehetnek a társadalom alján és tehetségtelen emberek is lehetnek felül.
2023. nov. 5. 13:53
 16/19 anonim ***** válasza:
68%

24 éves vagy, milyen együtt érzésre vágysz? Ha nem tetszik valami, akkor nem kell ott lakni. Ha egyetemet végeztél is már dolgoznod kellene annyi idős vagy, akkor minek vagy ott ha olyan szar? Ha meg nincs másra lehetőséged akkor örülj neki, hogy legalább ez van és ne erőlködj addig, míg ajtót nem mutatnak, mert folyton kritizálod őket. Ebben a helyzetben nem számít kinek igaza. Csak a mesékben fair az élet.


Barátnőm mesterszak mellett 22 évesen dolgozott, szobát bérelt és fizette a 18 éves húga költségeit is, mert egyik reggel az apja a konyhában holtan esett össze, az anyja meg örült, hogy egyedül a házat fenn tudja tartani meg magát eltartani nem tudott nekik segíteni. Te meg 24 évesen itt rinyálsz, hogy otthon laksz és milyen hülye szüleid vannak, de majd te kocsira gyűjtesz meg ilyenek és mi az, hogy nem sajnál senki hogy neked milyen szar.

2023. nov. 6. 01:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 A kérdező kommentje:

#16 " Ha egyetemet végeztél is már dolgoznod kellene"

Már dolgozom, méghozzá teljes munkaidőben, ezt írtam az előző hozzászólásaimban is.

2023. nov. 6. 08:47
 18/19 anonim ***** válasza:
76%
Pontosan és még mindig ott vagy és pampogsz, hogy milyen hülyék és milyen szar ott. De inkább ülsz a szobádban és "kocsira gyűjtesz" ahelyett, hogy bérelnél egy szobát valahol. Akkor meg minek kellene sajnálni? Ezek szerint annyira nem szar, hogy a saját lábadra állj, mert már rég megtehetted volna csak izé meg mizé meg megy a kifogáskeresés.
2023. nov. 8. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim ***** válasza:
Mi újság azóta, kérdező? Hogy haladnak a dolgaid?
máj. 1. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!