Hány éves korától hinnéd el, vagy fogadnád el, ha a gyereked (gyerek vagy felnőtt korú) azt mondaná, hogy ellenkező neműnek érzi magát?

Igazán elfogadni? Soha. De elhinni? Nem azért, mert nem fogadom el a transzneműséget, hanem mert a mai napig csúsznak át olyan felnőttek a nemátalakító műtét előtti pszichológiai vizsgálaton, akik néhány év múlva depressziósok lesznek, mert mégsem transzneműek, csak lelki problémáik/mentális betegségeik voltak, a nemátalakítást pedig már nem tudják vissza csinálni. Nem 1-2 ilyen eset van sajnos. És nem gyerekekről van szó, hanem felnőtt emberekről.

És elhiszem, hogy a legtöbben tényleg leélik ellenkező neműként az életüket, teljesen önazonosan, de sosem tudnám mélyen legbelül elhinni, hogy vajon tényleg transznemű a 13 éves gyerekem, vagy sem, attól, mert annak hiszi magát.

Talán 18-20 éves kora körül már azt mondanám hogy igen, elhiszem.

A nemiszervekkel való azonosulás és a nemazonos nemű identitás kialakulása egyéni és személyes folyamat. Az, hogy egy gyerek vagy felnőtt mikor ismeri fel, hogy ellenkező neműnek érzi magát, nagymértékben változó és sokféle tényezőtől függ. Itt néhány általános megjegyzés, de fontos megérteni, hogy minden személy egyedi.

1. **Kisgyermekkor (7 éves körül):**

Egyes gyermekek már korán kifejezik a nemiségi identitásukat, és azonosulnak az ellenkező nemmel. Mások később jöhetnek rá vagy fogadják el ezt a részükről. Az ilyen fiatal életkorban megnyilvánuló nemiségi identitás szokatlan lehet, de a szülőknek és más gondozóknak nyitottnak és támogatónak kell lenniük.

2. **Serdülőkor (15 éves körül):**

A serdülőkorban a hormonális változások és az identitáskeresés időszaka. Ebben az időszakban egyes serdülők kezdenek elgondolkodni a szexuális identitásukról és a nemiségi azonosulásukról. Ez lehet az az időszak, amikor valaki először megosztja ezt a gondolatát a szüleivel vagy másokkal.

3. **Fiatal felnőttkor (22 éves körül):**

A fiatal felnőttkorban az egyén érzelmi és személyes fejlődése tovább folytatódik. Ez lehet az az időszak, amikor valaki elhatározza, hogy nyíltan kifejezi nemiségi identitását vagy elkezd olyan lépéseket tenni, amelyekkel kifejezi azt.

4. **Felnőttkor (30 éves körül):**

A felnőttkorban is lehetséges a nemiségi identitás felfedezése vagy kifejezése. Az életkornak nincs szigorú határa a nemiségi identitás felfedezésére vagy elfogadására.

Fontos megérteni, hogy minden egyes eset egyedi, és az elfogadás és támogatás elengedhetetlen a személy fejlődéséhez. A szülőknek, családtagoknak és barátoknak fontos, hogy megnyitottak és támogatóak legyenek, és ha szükséges, szakértő segítséget kérjenek a folyamat támogatásához. Az elfogadás és támogatás segíthet az egyénnek biztonságos környezetet teremteni a saját identitásának kialakításához.

Lányomnak 16-tól, és örülnék neki, és támogatnám.

Fiam esetén, halála után sem!!!

Az hogy elfogadnám, nem jelenti azt, hogy egy nem-átalakítást

támogatnám. Arról mindenképpen lebeszélném, akárhány éves lenne.

Nem kételkednék benne és az életkorának megfelelően kezelném. Serdülőkor előtt még az identitáskeresés és a kísérletezés időszakában van, ilyenkor előfordul, hogy kísérletezik különböző nemi önkifejezésekkel. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy transz, de egy jel lehet, ha sokszor szeretne az ellenkező nem ruháiba öltözni, vagy ha kijelenti, hogy ő nem fiú, hanem lány, vagy fordítva, azt kéri, hogy hívjuk a választott nevén, stb. Nem korlátoznám ebben, de beszélgetnék vele erről.

Serdülőkorban már más a helyzet egyrészt a hormonális, illetve testi változások miatt, másrészről az iskolai közegben is gondot okoz, továbbá fejben is érettebb már a gyerek, ezért ezt már semmiképpen nem nevezném puszta játszadozásnak. Sokaknál csak ekkor jelentkezik, pl. én is ekkor észleltem magamon az első erre utaló jeleket. Fontos a támogató közeg, egy pszichológushoz mindenképpen elvinném, hogy felderítsük, hogy mi is áll a háttérben és mire van szüksége. Amennyiben erős diszfóriáról számol be és bebizonyosodik, hogy transznemű, akkor szükség van a pubertás késleltetésére, később pedig hormonterápiára. Sajnos Magyarországon ez 18 éves kor alatt legálisan nem megoldható.

Felnőttként pedig nyilván azt csinál magával, amit akar, ez a saját felelőssége, de számomra nem kérdés, hogy támogatnám abban, hogy önmaga lehessen.