Anyáról való leválás akinek nehezebben ment?
Gyerekkoromban kezdődő szorongás, majd most felnőttkorra kialakult pánikrohamaim vannak.
Pszichológusom van, vagyis most kezdtünk együtt dolgozni.
Fél éve költöztem össze a párommal, rá 2-3hónapra jöttek a pánikrohamok amit nyilván más is kiválthatott.. sőt..
De most nagyon azt érzem hogy ez is közre játszott.
Nagyon nehéz elengednem édesanyámat. Csak ő van nekem mint szülő, és aggódom érte, tudom hogy most nem boldog és ez nagyon zavar.
Félek elvesziteni, félek mi lesz ha baja lesz vagy mi lesz velem nelkule.
Nem kenyeztetett el sosem, 4en vagyunk tesok egyedul nevelt.
Van olyan akinek hasonloan nehez volt levalnia? Végül sikerult?.
Annyira rossz érzés mikor jon a panik kozbe eszembe jutnak ezek a dolgok es megrosszabb az egesz. Pedig egyszer tudom hogy itt fog hagyni de megis olyan nehez ezt mar most feldolgozni
válasza:Nagyon köszönöm hogy írtál.
Igyekszem én is jól gondolkodni és nagyon bízom benne hogy a pszichológusom segítségével ki tudok jönni ebből a helyzetből.
Én is aranylag későn született gyerek vagyok.
Sosem gondoltam volna hogy ennyire fogok ragaszkodni edesanyamhoz. De akarhanyszor ragondolok csak sirhatnekom van ugy erzem magam mint egy kisgyerek..pedig 25vagyok.
válasza:Mit mond a pszichológus szakember?
Ezen problémád felgöngyölítéséhez nagyon gyenge felület a gyakorikérdések.
A leírtakból én arra következtetek, hogy a szülőd sem lehetett - elnézést a kifejezésért - de teljesen százas. (Szorri, ha rossz a távdiagnosztikám.)
Tipikusan olyannak tűnik az eseted, mint mikor a szülő "eszi" a gyerekét. (Feldmár foglalkozott ezzel a problémával, mert őt is "ette" az anyja.)
Szoktam látni olyan szülő és gyereke kapcsolatot, ahol a szülő tudatosan (aljas hátsószándéktól vezérelve persze) funkciógyereket nevelnek a saját gyerekéből.
Ilyen funkció lehet pl az, hogy majd amikor már megöregszik a szülő, akkor lesz valakije aki vele lesz állandóan, gondozza, támaszkodhat rá, stb.
Az ilyen szülő mindent megtesz azért, hogy a gyereke ne tudjon leválni róla. Kényezteti, óvja mindentől, stb..stb és a gyereke felett meg szépen lassan elszáll az az idő, amikor önálló és saját élete, majd családja tudna - természetes módon és spontán - kialakulni. Az ilyen szülő apránként, lépésről-lépésre, "felzabálja" a saját gyereke normális - felnőtt emberekre jellemző - életét. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire egy negatív, ártó viselkedés, viszonyulás és számomra maximálisan elítélendő.
Ha felnőttként teljes értékű életet szeretnél magadnak, nincs mese, le kell tudni válni érzelmileg is a szülőről. Ettől persze még fent lehet tartani egy normális, harmonikus viszonyt egymással, de lelkileg nem függhetsz tőle egy életen keresztül, mert annak súlyos következményei lehetnek, elsősorban rád nézvést.
Ennyi lenne a távdiagnózisom, így a gyakorikérdéseken keresztül. Tessék a helyén kezelni a fentebb leírtakat.
A pszichológusod sok-sok óra ismerkedés, helyzetfelmérés után biztosan közelebb fog kerülni a problémád megoldásához.
Nem bántottál meg de tényleg nem erről van szó
Nyilván ő sem szeretne egyedül maradni és fél a magánytól de semmiképpen sem szeretne bármelyik gyermekén "lógni".
Itt tényleg arról van szó hogy én aggódom érte, megtudunk mindent beszélni az érzéseinket ezáltal elmondja ha problémája van és én is eltudom neki mondani az enyémet.
Velem van gond hogy ennyire magamra veszem azt ha neki bármi baja van.
Ő is eliteli az olyan szülőket akik így rátartanak a gyerekekre és ő nem is akarna az a szülő lenni.
Csak érdekelt hogy aki ezzel küzdött vagy küzd hogy jön ki belőle és hogy tanulta meg elengedni és a saját életét élni.
Reményeim szerint a pszichológusom segítségemre lesz bár ez egy hosszabb folyamat és még csak most kezdtünk bele
válasza: válasza:Én is így voltam vele de ráadásul egyedüli gyerek is vagyok. Nekem csak az idő segített, szép lassan csökkent majd elmúlt, pedig az elején sokat sírtam is!
A terápiát ne Hagyd persze el, nagyon sok mindenben segít majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!