Van itt olyan aki úgy nőtt fel hogy az anyja szeretőt tartott, mit érzékelt ebből?

Nálunk csak rövid ideig volt anyámnak szeretője. Amolyan nyílt titok volt, tudtunk róla, de nem beszéltünk róla. Egyfolytában a telefonján lógott, egész nap üzengettek egymásnak. Volt, hogy elment hozzá több napra, akkor kitalált valami indokot, hogy miért kell elmennie. Ez alatt az idő alatt undok volt velünk, gyerekekkel. Úgy viselkedett, mint egy tini. Én akkor utáltam meg őt. Azóta se bocsátottam meg neki.

Volt, úgy hogy még apámmal együtt volt. Én középiskolás voltam akkor. Hülyének nézett mindenkit, elbújt telefonálni a fürdőbe, este 7-re jött haza olyan indokkal hogy sokáig kellett maradnia mikor reggel ment dolgozni. Hétvégente is mindig kitalált valami ordas nagy kamut és ugyanúgy ahogy a 2-esnél volt hogy több napra is elment. Annyira átlátszó volt. Apu is sejtette, de sokáig nem tudta rábizonyítani ő meg tagadott. Aztán egy nap mikor sulival színházba mentünk, az utolsó óra után 2 barátnőmmel elmentünk a plázába hogy eltöltsük az időt. Ahogy beléptünk megláttam őt ahogy karonöltve vonul egy nála jóval fiatalabb pasival a mozgólépcső felé. Olyan volt mint a filmekben, azt hittem elsüllyedek. Lehet hogy nevetséges, de nem akartam hogy meglásson és gyorsan kitaláltam hogy a teremben hagytam valamit és visszaindultunk. Undorítóan éreztem magam. Tudom nem szép dolog de ezután beléptem a facebookjába és végigolvastam az üzeneteit a pasival. A pasi anyjával már szinte anyós viszont ápolt és rólunk olyan undorító dolgokat írt hogy sose tudtam már ugyanúgy nézni rá. A szülinapomon azt írta neki hogy "borzalmas itt tengődni a 4 fal között..." mikor az egész család itt volt és jól éreztük magunkat ő meg folyamatosan eltűnt a szobába chatelni vele. Édesapámat mindennek elhordta de arra jó volt hogy ő fizetett mindig mindent, egy forintot nem költött a saját fizetéséből se rezsire se kajára. Miután elváltak nem volt hajlandó elmenni, még egy csomó ideig velünk lakott mert a pasinak nem volt egzisztenciája és mamahotelben lakott. Ez idő alatt meg is csalta, 2 napig bőgött a földön fekve de nem volt hajlandó egy szót kinyögni hogy mi baja, csak onnan tudom mi történt mert utána hallottam ahogy a telefonba üvölt neki. Borzalmas volt ez az időszak, folyton azt éreztette velem is hogy a háta közepére se kíván pedig csak egy gyerek voltam. Ami a legeslegjobban fáj az viszont az, hogy a mama meg az egész rokonság az ő oldalán végig tudott róla mert elvitte családi ebédre hozzájuk. Még a lebukás és válás előtt meghalt a másik nagymamám, és volt pofájuk eljönni és tenni venni magukat apu előtt úgy hogy tudták hogy van neki másik. Nem is tartom velük a kapcsolatot. Azóta is együtt vannak amúgy, állítólag már eljegyezte de tuti folyamatosan csalja mert tinderen is fent van. Egyébként a plázás sztorin kívül volt még egy, egyszer vonattal mentem valahova és ő ugyanott szállt fel és véletlenül velem szembe ült le a négyesbe mert az én ülésem felől jött. Mikor leült sokk ült ki az arcára, tudta hogy én vagyok mert van rólam kép anyám facebookján. Csak 2 megállót mentem de a leghosszabb 5 perc volt az életemből. Anyámnak meg sosem bocsátom meg hogy ezeket át kellett éljem.

3-as: azért neked is elég kemény az életed. :/

Az a megdöbbentő, hogy mint ahogy előbb írták, vannak nők, akik, ha beleszeretnek egy másik férfiba, a saját gyerekeiket is elkezdik koloncnak tartani, meg megutálni. Nyilván azt akarták volna, hogy a szerető lett volna az első férfi az életükben, akinek szívesen szültek volna, a gyerek apját pedig nem szerették. De akkor is döbbenetes, hogy egyesekből ennyire hiányzik az anyai szeretet. Ha valaki szereti a gyerekét, akkor is szeretni fogja, ha a gyerek apjával már megszakadt a kapcsolat és új szerelme van.

nem hálistennek