Nyolc éves fiam nem fogad szót, visszabeszél nekem. Engedjem, hogy a párom (nem ő az apja) ilyenkor rászoljon?

Persze, hogy rászolhat, miért ne szólhatna?

Inkább azt derítsd ki, miért nem fogad szót. Nem a válás és újraházasodás lehet az oka? Hogyan kezeltétek és ő hogyan kezelte ezt a helyzetet? Őszinték voltatok vele? Mert lehet, hogy lázad. És lehet, sokkal régebbi az ok, mint gondolnád.

A nővérem elvált 2 gyerekkel, az apjukkal nem tartják a kapcsolatot. Pár év után összeházasodott az új párjával, akinek a mai napig hálás vagyok, hogy megnevelte azt a 2 gyereket. Az anyjukkal nagyon szemtelenek voltak, ő pedig "nem tudok velük mit kezdeni" címszóval rájuk hagyta egy idő után. A gyerekek 8-10 évesek voltak, még csak ezután jött a kamaszkor, amibe már úgy léptek bele, hogy semmi (extra) probléma nem volt velük, mert a sógorom rendet rakott otthon. Hiába nem az apja a gyerekeknek, elfogadják és tisztelik őt, hallgatnak rá, szeretik, pedig az első perctől kezdve szigorú velük. Ő vezette be a megvonásos büntiket (TV, telefon, számítógép, szobafogság, nincs barátnőzés, tanulás van, stb., ezt a nővérem sosem alkalmazta addig), meg még volt egy-két jó húzása. Pl. amikor a lány kamaszodni kezdett és jött az ajtócsapkodós időszak, levette az ajtaját, sosem felejtem el azt a hisztit, pont náluk voltam. :) Ma már jókat nevetnek ezeken a sztorikon, a gyerekek kezdenek felnőni és nagyon remek emberek. Én úgy gondolom, ebben a sógoromnak hatalmas szerepe van, ha ő nem lép a képbe, talán még most is úgy beszélnének a gyerekek az anyjukkal, mint a kapcaronggyal.