Ti mit tanácsolnátok? Hogy lehet ezt megemészteni?

Sziasztok!

Én egy 19 éves lány vagyok.18 évesen elköltöztem otthonról mert hatalmas lelki terrorban éltem,depressziósan.Apám alkoholista, sokszor bántotta anyámat szóval,néha tettel is.Anyám sosem változtatott a helyzeten még mindig tűri a dolgokat sokszor volt hogy apám elé álltam az ő védelmében.Sajnos adósságuk is van rendesen. Van egy hugom is ő 16 éves apám imádja engem meg sosem szeretett igazán.Ebből elegem lett a páromhoz költöztem 3 éve vagyunk együtt tul.képpen ő tart el de őt ez nem zavarja sőt az eljegyzést tervezgeti.Apám a hátam mögött anyámmal együtt sokszor hord el nagyon sok mindennek nekem viszont a szememben aranyos és kedves képet mutatnak.Anyám mindig kihasznált.Mindent nekem kellett otthon csinálnom ha nem volt jó ahogy tettem megvert érte.Tartom velük a kapcsolatot de egyre nehezebb megemésztenem hogy amióta elköltöztem anyám és apám egymással is jobban viselkednek,nyaralni mennek nélkülem mert apám közölte hogy én már nem lakom ott nem érdemlem meg hogy magukkal vigyenek.ISZONYATOSAN FÁJ EZ!!! Tesómnak minden ruhát ami megtetszik megvesz,ami kell megkapja én sosem kaphattam meg.Amúgy nagyon sok problémával küszködöm.barátaim nincsenek,önbizalmam a 0 alatt van.Már kértem időpontot pszichológushoz de még nem szólt vissza hogy mikorra kapok időpontot. Éjjelente nem alszom,ha hajnal 3 kor el tudok aludni akkor alva járok,iszonyúan fáj a lelkem. Anyám a 18 szülinapomon öngyilkos akart lenni hogy akkor is e rólam szóljon a nap,tesómnak a ballagása is az nap volt szóval még akkor is nekem kellett lenyelnem ezt.Adjatok tippeket,tanácsokat mert már az őrület határán vagyok!!!!

KÖSZÖNÖM