Az milyen dolog hogy én nem cigizhetek, nem ihatok, nem aludhatok barátommal 22 éves létemre? Miért hiszik hogy még gyerek vagyok, akit óvni kell mindentől?

Ők is cigiznek rendszeresen mindketten, az erkélyre járnak ki, én is csakis oda járnék, nem a lakást büdösíteném. De ez évek óta tiltott dolog nekem, pedig tudják hogy már 7 éve dohányzom én is, de mégsem akarják elfogadni. Ugyanez a helyzet az alkohollal, igaz ők nem isznak csak ritkán, de viszont úgy beszélnek róla mintha az nekem szintén tilos lenne, nem otthon, hanem ha elmegyek valamerre is. Pedig nem voltam jókislány tini koromban, eljártam itthonról sokat, volt társaságom, pasik minden, szóval ezért nem értem. De szüleim mintha valami szemellenzőt viselnének, és leragadtak volna ott hogy én még gyerek vagyok és nekem nem szabad sokmindent, mitnha nem vették volna észre az elmúlt éveket! Többek között arról sem akarnak hallani, hogy a párom nálunk aludjon 3 év után, pedig azt is tudják hogy már régóta nem vagyok szűz, és nem az első barátom. Tehát mindent tudnak rólam, de letagadják maguknak, és próbálják tiltani. Szeretnék a közeljövőben elköltözni, de ezt is nagyon ellenzik, mintha magukhoz akarnának láncolni. Pedig így is úgyis meg fogom tenni, már itt az ideje, de félek hogy mi lesz velük, hogy teljesen meg fog romlani a kapcsolatunk emiatt. Mert ha eddig ennyire tagadták maguknak hogy felnőttem, akkor ez nagy sokk lesz nekik ha elköltözök.