Irigykedem a haveromra! Neki támogatóak a szülei! Nekem nem! Hogyan lehetne ezt leküzdenem?

Jobb szülőkre vágysz, akik éreztetik veled, hogy bíznak benned és szeretnek.

Ez természetes, nem értem, hogy miért kell szégyellned és miért nem helyes.

Az irigység rossz irányadó. A negatív példa is példa. És most, hogy befejeztem a közhelyeket, annyit mondok, hogy az se jó, hogyha mindenért dicsérik.

Így nem fogja elfogadni és elismerni, ha hülyeséget vagy valamit rosszul csinál. Engem se biztattak sokat, nem ismerték el a jó eredményeimet igazán, nagyon fájt, mert fontosnak éreztem megfelelni a szüleimnek. De így legalább kritikusabb vagyok magammal és mondhatni óvatosabb is, mert tudom, mik lehetnek a terhelő következmények.

És végezetül egy újabb közhellyel élek: mindennek van jó és rossz oldala; ergó keresd és lásd a jó oldalát a leheteő legtöbb dolognak, mert ha nem hiszel magadban, akkor más se fog igazán.

Sehogy vannak emberek akik csak a náluk szerencsétlenebbekkel képesek barátkozni. Neked sem lesz ez a barát már sokáig meg.

Rám is gyakran irigyek voltak, hát nem is maradt sok barátom, akik vannak azok is irigyek és keveset is akarnak látni.