Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Milyen hatással van a gyerekre...

Milyen hatással van a gyerekre, ha apa, ill. nagyapa nélkül nő fel?

Figyelt kérdés
A nagyapa még a gyerek megszületése előtt meghalt, és az apa sem volt túl sokat a gyerek életében, inkább idegennek érzi, mintsem szülőnek. Milyen későbbi hatása, hátránya lesz ebből? (lánygyermekről van szó, ha ez esetleg fontos volna)

2013. okt. 26. 22:51
 1/6 anonim ***** válasza:

A papából kevésbé lehet hátrány.Az apa hiányából már lehetnek problémák,mert nem láthatja át igazán a női és férfi szerepeket,és nincs,aki mellett úgy igazán biztonságba érezné magát.Tudja a gyerek,hogy az anyukája is megvédi,de az apja az erős..stb.A fizikai biztonságot mégiscsak ő adja.

Na,nekem ez nem volt meg,mert nekem sosem volt édesapám.Aki megcsinált,az elmenekült a helyzet elől,nem ismerem.A vérszerinti anyukám úgyszintén elmenekült.így fogadott két ember örökbe engem 1996-ban,akkor voltam 9 hónapos.De hiába jó a mostani anyám(mondjuk sok dologban hibás ő is),de a mostani "apám" az egy alkoholista,perverz senkiházi.Nem tudom tisztelni.

2013. okt. 26. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
Én az egyik nagypapámat nem ismerhettem már meg, de anyu nevelőapját igen. Sokáig nem tudtam, hogy ő nem a vér szerinti papám, de ettől még ugyanúgy szerettem. Apu oldaláról a nagypapám még szerencsére most is él. Viszont kiskoromban elköltöztünk, sokkal messzebbre, mint ahol ők élnek, tehát szinte nélkülük nőttem fel. Akkora nagy hiányt nem érzek, de azért jó lett volna sűrűbben átélni azokat a közös pillanatokat, ami nekem csak ritkán adatik meg. Az apa hiányáról (szerencsére) nem tudok véleményt mondani, nincs tapasztalatom.
2013. okt. 26. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:

Miért kell apa nélkül felnőni? Nem tervezel hosszú távú kapcsolatot még x évig?

Az én apám 11 évesen lépett ki az életemből, bár még szoktuk látni egymást, de nem élünk együtt. Nem tudom, hogy ennek hatása-e, de mindig is szerencsétlen voltam, ha férfiakról volt szó. Egyrészt féltem tőlük, mert nem ismertem őket, másrészt irtóztam is a gyengébb férfiaktól, elég fiús lány voltam. Igaz, hogy a női praktikákat stb. az anyától veszik át a lánygyermekek, de nem véletlenül apa kicsi királylányai: megtanulják milyen egy gondoskodó párkapcsolat, hogy mennyit érnek nőként illetve nagyjából a sikeres csábítást is...

2013. okt. 26. 23:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Az elsőnek igaza van, bár én az édesanyám mellett nőttem fel, aki fantasztikus anya volt! Viszont én azt láttam, h férfi nélkül is szép az élet, a nők bármire képesek, a férfimunkát is elvégzik stb stb.

Eredménye: itt bénázok 34 évesen, saját család nélkül. Voltam szerelmes, sőt, vagyok is, de néha tiszta csőd vagyok. A párom, aki most már az exem, összeállt egy tőlem sokkal idősebb, csúnyább és jellegtelenebb nővel. Ugyan szeret ő is és elismeri a jó tulajdonságaimat, de ez a nő tényleg a kedvét keresi, amire én nem vagyok képes. Valahogy nem tudtam annyira feladni magam, illetve beleadni magam a kapcsolatba. Holott imádom és szenvedek nélküle, de mégsem megy...

Szóval azért nem árt, ha van egy apafigura a kislány előtt! Én erre fogom a kudarcom, egyszerűen nem tudom, hogy kell bánni a férfiakkal.

2013. okt. 26. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm az eddigi válaszokat, mindben ott van az igazság.

Az a bizonyos lánygyermek én volnék, nem pedig az én gyerekem. Csak egyszerűen kÍváncsi vagyok mások véleményére, a hatásait magamon tapasztalom.

Emlékszem, gyerekkoromban történt, kb 5-6 éves lehettem, ott ültem a padlón gubbasztva és megkérdeztem anyukám, nekem miért nincs nagypapám. A válaszra már nem is emlékszem, csak a szomorúságra. Anyukám édesapja még akkor meghalt, mikor 9 éves volt, tehát ő is apa nélkül nőtt fel. Az apai oldalt tekintve, apámat még gyerekkorában elhagyta, inkább kivándorolt Amerikába. A legrosszabb az egészben, nemhogy ebből valamit tanult volna, épp ezt teszi a saját gyerekeivel is, velem és testvéremmel. Minket nem abban az értelemben hagyott el, mint őt az apja, csak egész egyszerűen soha nem foglalkozott velünk, egyfolytában külföldön volt és szabadidejét sem velük töltötte.

Mára odáig jutottam, hogy ha nagy ritkán találkozunk, azt sem tudom, hogy miről kéne beszélgetnünk, teljesen idegen a számomra, nem ismerem őt. És ahogy írtátok is, azt érzem, szükségem volna valakire aki megvéd, akire lehet támaszkodni, de ezt tőle sajnos hiába várnám.

2013. okt. 27. 00:28
 6/6 anonim ***** válasza:

Nagyapa nélkül szerintem nem lesz hátránya, de apa nélkül igen.

Az első válaszadó jól leírta a dolgokat, csak ismételni tudom.

Figyelj én jó formán nagyszülő nélkül nőttem fel, nem ismertem anya szüleit, apai ágról is csak a nagymamát. Sajnos sokat azelőtt meghaltak, hogy én megszülettem.

Persze jó lett volna ha vannak nagyszüleim, de az élet így hozta sajnos.

2013. okt. 27. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!