Mit tegyek ha a szüleimnek nem vagyok elég jó?

Hány éves vagy?

Mit szeretnél tanulni, mi szeretnél lenni?

Hülyeség h nem vagy nekik elég jo.. ha kritizalnak valoszinuleg jot akarnak. Egyebkent meg az ugyvedi palya az nagyon jo.. szaal hajra :)

Olyan meg nincs h nem vagy ra kepes:)

Ha kritizálnak akkor valószínűleg jót akarnak? Előttem válaszoló, te se ismered az ilyen szülőt.. Az én szüleim is ilyenek voltak, csak ők semmit nem mondtak, hogy mit kellene csinálnom, de amit kitaláltam az mindig szar volt és csak én lehetek ilyen hülye, hogy azt hittem képes leszek rá és tetszeni fog. Amikor kérdeztem, hogy akkor mit tanuljak, akkor széttárták a kezüket, hogy azt nekem kell tudni.

Kérdező, ha azt mondod, hogy oké, akkor orvos leszek, akkor vajon tényleg támogatnak? Miért akarnak ennyire orvost faragni belőled, ők is orvosok esetleg? Ügyvéd tényleg szívesen lennél? Mert ha igen, akkor jó ügyvéd módjára a sarkadra kellene állni és felvázolni nekik, hogy miért is szeretnél ügyvéd lenni és nem orvos. Egyébként ez elköltözés után se lesz sokkal jobb, legalábbis én a mai napig küzdök magammal, hiába tartom távol magam tőlük, nehezen hiszem el, hogy én is jó vagyok, túl jól belémverték az ellenkezőjét.

Hali,

Először is legyél Önmagad ura, legyél az amit te szeretnél csinálni! Ügyvédi karrier nagyon jó választás szerintem, ezért is sok sikert kívánok neked!

Először is próbáljatok meg beszélni, hogy igen ez az amit te szeretnél csinálni, ez a te saját döntésed és vágyad.

Ha így se megy akkor igen, jobb a költözés és önállóság.

Sok sikert kívánok!

Nekem az anyósom ilyen. A férjemnek folyamatosan azt hajtogatta, hogy soha semmi se fog neki sikerülni. Többek közt ezért nem ment szakközépiskolába, hanem szakmát tanult. Elváltak a szülei, úgyhogy nagyon anyás volt, de egy idő után felismerte, hogy az anyja lebecsüli a képességeit. Ezért továbbtanult, levelezőn leérettségizett, majd lediplomázott. De az anyósom a mai napig mindenre azt hajtogatja, hogy úgyse fog sikerülni. Pl. mikor egyetemre jártam és még nem voltam a menye, mindig előadta, hogy én sose leszek tanár és nyelvvizsgám se lesz, minek erőlködök. Ez nekem nagyon rosszul esett, mert a szüleim ilyet nekem sose mondtak. Egyszer csúnyán lecsesztem az anyósomat, hogy most már jó lenne, ha befejezné a kárálást, mert nem passzióból járok egyetemre, tanár leszek, etc. De semmit se ért. Most azt hallgatom, hogy sose lesz gyerekem... :D

Szóval ne foglalkozz velük, s tégy meg mindent a céljaidért. Az a lényeg, hogy saját magaddal elégedett legyél. Persze ez ennyi idősen elég nehéz, de lassan fel kell nőnöd, s be kell látnod, hogy ez a te életed, s nem a szüleidé.