Ha 20 évesen lehetőségetek adódna arra, hogy különköltözzetek a szüleitektől, és így egyedül éljetek, elköltöznétek?

Én megtettem, megérte. A külön költözés miatt a felgyülemlett feszültség "eltűnt" (lecsillapodtak a kedélyek mindkét fél részéről) illetve a látogatás/ találkozás alkalmával legalább nem egymást marjuk, hanem örülünk hogy látjuk egymást:)

Igen. És a húsz perc nekem nagyon közel volna. Túl közel.

Megtettem 18 evesen. 220 km a bekesseg kedveert . :)

Egy ismerősöm mottója...megszívlelendő: Ha elköltözöl hazulról ezt úgy tedd, hogy a család ne tudjon papucsba átszaladni hozzád!

Megtettem, 19 évesen. Nem ilyen közelre, és nem is csak amiatt, hogy ne a szüleimmel éljek, hanem egyszerűen munka miatt. De nem bántam meg, nagyon jó volt, jót tett, hogy önállóan kellett a mindennapjaimat élnem. Nem voltam amúgy sosem rossz viszonyban a szüleimmel, és a költözés után sem változott semmi ilyen téren, viszont úgy éreztem, ez kellett ahhoz, hogy tényleg felnőtté váljak.

Persze, ki az aki nem? Én 18 leszek, és azért akarok vidéki egyetemre menni, hogy ne a szüleimmel kelljen élnem. Pedig jó a kapcsolatunk, de szerintem az a normális ha az embernek igénye van az önállóságra.