Én egy erősen introvertált, személyiség vagyok, igénylem az egyedüllétet, míg apám egy extrovertált, társaság középpontja típus, és úgy érzem hogy nagyon nem tetszik neki, hogy abszolút más vagyok mint ő. Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

Én is elég befelé forduló típus vagyok, nehezen nyílok meg egy társaságban.

Míg más elmeséli a macskája életét is, nekem nehezebben megy a kommunikáció.

Semmit sem lehet ez ellen tenni.

Nem vagyunk egyformák.

Az értelmes emberek nem akarnak megváltoztatni, hanem elfogadnak így.

A befelé forduló típusok hajlamosak a depresszióra. Innentől két szálon futtatnám a gondolatmenetet:

1: Kissé depressziós vagy, ebben az állapotban pedig az ember folyamatosan más gondolataiban akar olvasni és mindig arra jut, hogy őt nem szeretik, amit ő csinál, az másoknak nem tetszik.

2: Apukád egyszerűen félt, látja, hogy zárkózott vagy, ami egyébként nem jó, kert rohadtul megnehezíti az életben való boldogulást. Az apa is szülő. Melyik szülő ne aggódna a gyerekéért?