Mik az esélyeim? A 4 éves kisfiam nem ismeri az apát és ha találkoznak fél is tőle, úgy hívja a kukús bácsi és sír is. Az apának most jutott az eszébe hogy látni akarja, de a fiam epilepsziás. Elviheti tőlem?

A gyereket 4 éve nem kereste, most akarja látni és a gyerek fél tőle. ez olyan módon függ össze az epilepsziával, hogy gyerekeknél a stressz, életbeni változás, lelki tényező is kiválthatja az epilepsziás rohamot. És nem tesz jót a gyereknek, hogy az apja hirtelen megjelenik, lehet foglalkozik vele kicsit majd újra eltűnik. A gyerek fél egy vadidegentől, nem ritka gyerekeknél. Mondhatjuk, hogy dehát az apja, akkor sem tudja, hogy kicsoda.

Én fokozatos "bevezetés" után hagynám csak ,hogy elvigye a gyereket. Ugyanúgy, ahogy egy vadidegennek sem adjuk csak úgy oda, egy vadidegen apának sem, attól, hogy biológiailag az apja.

Szerintem Te sokat tudnál segíteni a kisfiadnak, hogy szeretettel várja az apját. Annak ellenére, hogy Te jogosan haragszol rá, amiért 4 éven át nem volt kíváncsi a fiára, a gyereknek meg kell ismernie az apját. Majd elválik, hogy milyen viszony alakul ki köztük.

Szerintem inkább mesélj az apukájáról, ha lehet ne rémtörténeteket, tegyél úgy, mintha jó dolognak gondolnád ezeket a találkozásokat.

Ezzel mindenki helyzetét megkönnyítenéd.

Mivel már elég nagy 4 évesen, és a láthatás meg van állapítva, nem fogják jogi úton megvonni tőle a láthatást, és a közösen töltött idő is csak átmeneti lesz az ismerkedés idejére. Mármint ha el tudod érni, hogy csak a te jelenlétedbe láthassa. Rosszat biztos nem akar az apa, hiszen ha nem kezdte volna el érdekelni a fia, nem bukkant volna föl.

/arról, hogy milyen ember aki nem segíti, nem látogatja a fiát nem nyilatkozok, megvan a véleményem./