Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Valóban nem jogos az elvárásom...

Valóban nem jogos az elvárásom, hogy ezért bocsánatot kérjenek a szüleim? Vagy legalább belássák, hogy igenis hibáztak?

Figyelt kérdés

Nyolcéves koromban fejbeharapott a saját németjuhász kutyánk, össze kellett varni, mai napig itt a seb a fejemen. Azóta felnőttem és visszanézve tudom, hogy ez kizárólag a szüleim hibája. Vettek egy nagytestű kutyát egy kisgyerek mellé és sem azt nem tudakolták meg, hogyan kell egy ilyen kutyát tartani, sem nekem nem magyarázták el, mik a szabályok.


Azóta már tudom, hogy a németjuhász "munkakutya" iszonyatos nagy mozgásigénye van, sétáltatni, futtatni, tanítgatni kellett volna, ez a két felelőtlen alak pedig napi 2x10 percre vitte csak le üríteni szegénykémet. Biztos mind éreztük már úgy kényszerpihenő miatt (mondjuk egy törött láb, munkanélküliség, ilyesmi) hogy beleőrülünk a tétlenségbe, hát ez a kutya évekig volt kényszerpihenőre ítélve. Ráadásul nekem se mondták el, hogy egy kutya nem játék, nem plüss, ne húzzam-nyúzzam, mert fájhat neki, odakap és az meg nekem fog fájni.


Szinte az lett volna a csoda, ha nem így végződik, szegénykém megharapott, én a mai napig viselem a heget, őt napokon belül elajándékozták (szívből remélem, hogy legalább tőlünk normális, hozzáértő, jó gazdához került) aztán itthon mindig szidták azt a "rohadt sunyi dögöt". Valamelyik nap is szóbakerült ez egy családi összejövetelen és én életemben először elmondtam, hogy mit gondolok erről, de lett olyan sértődés... még én vagyok a szemét, amiért őket hibáztatom. Kérdem tehát, nem jogos? Nem a szülő hibája, hogy a kutyát elhanyagolják, a gyerekre mindent ráhagynak, ebből pedig akár tragédia is lehetett volna?


2014. jún. 7. 12:29
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
93%
örülök hogy ilyen értelmesen fogod fel a dolgokat. igen is a szüleid hibája, nem a kutyàé.
2014. jún. 7. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem a leírásod alapján a szüleid hibája, DE elvárásod soha senki felé ne legyen, mert akinek elvárásai vannak az mindig csalódni fog. Tehát ne várd el, hogy bocsánatot kérjenek, úgyse fognak, elégedj meg annyival, hogy elmondhattad a véleményed.
2014. jún. 7. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
83%

Nyilván a szülők hibája, de évek után én biztosan nem foglalkoznék vele, felesleges. Nincs hatása a múltra, a jövőre meg annyi, hogy a sértődés megy.


Te tudod, hogy az ő hibájuk elsősorban, de elvárásod ne legyen sosem mások felé, mert csalódni fogsz.

2014. jún. 7. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
57%

Felesleges a szülőknek 10-20-30 évvel ezelőtti hibáikra felhívni a figyelmet, mert ők vagy nem ismerik el, vagy azt mondják nem úgy történt ahogy mondod. A rossz dolgokat idővel mindenki elfelejti.


Ezért nem nem jogos, hogy egy gyerekkori balesetet még mindig a szüleid orra alá akarsz dörgölni.

8 évesen azért tudja már az ember, hogy az állatokat nem szabad nyúzni, tépni mert nekik ugyanúgy fáj, mintha neked csinálnák.

Az állatok legyen az kutya vagy macska, vagy egy papagáj, teljesen mindegy szintén ugyanolyanok mint az emberek. Nem lehet előre megjósolni, hogy mikor történik valami.

Németjuhász kutya az egyik legjobb kutyafaj. Nem munkakutya, hanem őrző-védő kutya. Tanítható, okos, türelmes, és imádja a gyerekeket. De előfordul, hogy a rossz nevelés, vagy a rossz bánásmód miatt pl: amikor egy 8 éves gyerek bántja akkor is amikor a kutya már elmegy tőle, és a sarokba húzódik, bizony a kutya figyelmeztetés gyanánt odakap.


A te esetedben bár régen volt, kár felhozni mindig a témát, mindketten hibásak voltatok. A szülők alkalmatlansága, de végén mégis tettek egy helyes lépést, elajándékozták, és a te szintén alkalmatlan nevelésed is okozhatta a kutya harapását.


Azok a kutyák-macskák akik nincsenek szociálódva, nincsenek tanítva vadak lehetnek, mert a saját ösztönük hajtja.

Tanácsolom, hogy lépj túl az egészen ne rágódj rajta.

2014. jún. 7. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
22%
Szegyellik magukat, mert tudjak, hogy hibasak voltak. Lehetett ez onhibajukon kivul is. Rajottek ok, hogy nem hianyzott a kutya, hiszen rogton elajandekoztak. Nem akartak tobb bajt, feltettek teged. Ma is sunyi dog maradt, mert nekik is faj, hogy bantott teged. Az emberek ha tudnak, hogy elesnek akkor leulnenek. Ok sem szamitottak erre ami tortent. Viszont Te is abbahagyhatod az orokos felhaytorgast. Jobba mar nem lehet csinalni, megtortent. Menj egy szakemberhez segitsegert, hogy fel tud dolgozni ezt az egeszet.
2014. jún. 7. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
37%

te aztán rendesen utálhatod az őseid! :)

Valamilyen szinten jogos,de valamilyen szinten nem.Felneveltek Téged,egyben maradtál nem haltál meg...Ennyi nem elég? Ételt raktak eléd,tetőt a fejed fölé....

Amúgy ha tudnád nagyon ritka az amikor egy kutya gyerekre képes támadni!!!Szüleid sem egy sezar milánok hogy egyből tudják hogy a blökinek mi baja volt....

Szerintem ezzel az üggyel kár foglalkozni,gondolom vérig sértetted a szüleid,ezért érdemes bocsánatot kérned!

2014. jún. 7. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
Akár milyen szitu is van, akárkivel, a bocsánatkérést senkitől se várhatod el. Amint elvárod, vagy kiköveteled magadnak, h tegyenek így, az már eleve nem is valódi/őszinte bocsánatkérés. És gondolom te a szüleidtől is ilyen verziót várnál, nem olyat, amit elvárnál tőlük. Ebből kiindulva, de kifejezetten ebből kiindulva nem jogos az elvárásod.
2014. jún. 7. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
49%

Egyértelmű, hogy a szüleid hibája. Nagyon értelmesen gondolkodsz, örülök, hogy nem hibáztatod a kutyát.

A szüleid valószínűleg a sokmindent félvállról vevő emberek csoportjába tartoznak, akik nem szeretik, ha számonkérnek rajtuk olyasmit, amiért felelősséggel tartoztak volna.

Sosem fogják belátni előtted, hogy hibáztak. Tudják ők, csak azt hiszik így elveszítenék a (talán már nem is létező) tekintélyüket előtted, ha elismerik a hanyagságukat.

2014. jún. 7. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
Sok igazság van abban, amit mondtok. Valóban nem kellene elvárnom semmit, ez igaz. Akkor úgy mondom, hogy jólesett volna, ha legalább elfogadják, hogy én így látom az esetet, de ez sem fog megtörténni. Utálni éppen nem utálom őket, hát dühít egy picit a dolog, rendesen kicsesztek velem, mert én imádtam azt a kutyát, nem kellett volna így végződnie, ha rendesen rákészülnek annak a nekik kiszolgáltatott élőlénynek a tartására, de mostmár valóban mindegy. Már van saját életem, saját kutyám. A felhánytorgatást viszont jó, hogy mondtátok, anyu csinálja mindig és utálom, ebben nem akarok rá hasonlítani, majd odafigyelek, hogy én ne tegyem. Köszönöm mindenki véleményét.
2014. jún. 7. 14:27
 10/15 anonim ***** válasza:
40%

Mindig a kutya gazdája a felelős azért ami a kutyával történik, ez igaz. Ugyanakkor nem hinném hogy a szüleid gyerekeként jogod lenni kioktatni őket bármiben is. Véleményed lehet az ügyről, de biztos nem várhatod el hogy ha nem értenek veled egyet akkor kérjenek tőled bocsánatot (még ha neked van is igazad!).

A másik meg az, hogy balesetek bárhol bármikor előfordulhatnak, a legeslegjobb szülőknél is. Nem tudom van-e gyereked, de elég egy pillanat ahhoz, hogy megtörténjen egy lábtörés, egy vágás, egy égési sérülés. Mindig a szülő a felelős érte, felnőttkorban mégse okolja senki a szüleit az ilyesmiért.

A harmadik meg az, hogy szerintem van nekik elég lelkiismeretfurdalásuk emiatt, nem kell azt még tetézni. Pláne így nem, hogy kutya bajod.

2014. jún. 7. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!