Normális, ha nagyon féltem anyukámat és úgy érzem, nagy rajtam a nyomás?
Anya 24 éves kora óta pánikbeteg. Szed gyógyszert és orvoshoz is jár, ám rosszul szokott lenni annak ellenére, hogy jó orvoshoz jár és sikerült beállítani a gyógyszerét.
Korábban is volt, hogy hetekig kellett itthon lennie, mert nem tudott kikelni az ágyból (ekkor találta meg a jó orvost, jó gyógyszerrel). Ekkor én voltam vele itthon, segítettem neki.
Azóta csak 'egyszerűbb' rosszullétei vannak, amikor max 1-2 napig tartanak. Legutóbb akkor lett rosszul, amikor együtt voltunk a városban, hét elején. Le kellett ülnie a földre (természetesen senki sem segített, de ez mellékes, nem mintha elvártam volna, de fordított esetben én mindenkihez odamegyek az utcán, ha látom, hogy nincs jól, segíteni kell, stb.) Utána két napig nem aludtam valami jól, mert az estéktől féltem. Nehogy akkor legyen rosszul, vagy bármi.
Nagyon féltem, hogy legközelebb egyedül lesz, amikor rájön a rosszullét és nem segít neki senki és nem vagyok ott vele.
Nem egyszer, nem kis ideig láttam már rosszul anyát. Tehetetlennek érzem magam, mert az orvosa is 250 KM-re van tőlünk, nem úgy van, hogy ma este rosszul van és holnap reggel már dokinál vagyunk.
Még mielőtt nekem esnétek, mindent megcsinálok itthon, míg anya dolgozik, hogy ennyivel kevesebb dolga legyen. Főzök, mosok, takarítok, ágyneműt húzok át, ablakot takarítok, és még sorolhatnám. Mindent megcsinálok, csak, hogy könnyebb legyen neki.
Mennyire normális ez így?
20l
válasza:Az a baj tudod, hiába szedi a gyógyert, hiába járkál orvoshoz, megszűnni nem fog a pánikbetegsége. Talán többre menne avval, hogyha nem csak gyógyszerekkel kezelnék, hanem egy orvos megtanítaná neki, hogy tudja fejben kezelni a pánikbetegségét és ne hagyja el magát teljesen. Rengeteget tud segíteni a gondolkodásmód.
Mielőtt jönnének a lehurrogások, tapasztalatból írom ezt.
válasza: válasza: válasza: válasza:Nem, nem az! Nagyon-nagyon elszúrta az önző anyád az életedet, de ha nagyon igyekszel és tényleg eleged is van anyád hisztijeiből és abból, hogy gyakorlatilag te vagy az anyád anyja, akkor holnap reggel elhúzol az első ifjúsági pszichiáterhez.
Különben véged van, mint a botnak. Örökké anyád foglya maradsz. Mire meghal, ott állsz a világban egyedül, 50 évesen, és fél év múlva - mivel az életed anyád nélkül üres és céltalan lesz, munkád nem lesz, gyereked és családod pedig a "beteg" anyuka miatt szintén nem (erről gondoskodni fog anyád, az biztos...) - magad is követed.
Láttam már nemegy ilyen rendkívül szomorú esetet. Ám ma már meg lehet menteni az ilyen végetelnül önző "pánikbeteg" anyák leláncolt gyerekeit - ha azok akarják.
Minden pánikrohamnak - ami nem hiszti valójában - van oka. A pánikokat lehet kezeltetni, anyádnak is azt kellene, csak akkor nem tudna téged mivel magához láncolni...
válasza: válasza:"ami nem hiszti valójában"
hm
"A pánikbetegség a hisztéria egy formája"
Dr Tringer László, pszichiáter
Az orvos arról beszélt, hogy évekig kezelt hisztériával valakit, majd egyszer egy vizit során ez a beteg csillogó szemmel azt mondta: "pánikbeteg vagyok, doktor úr". Igen, rosszul hangzik a hisztéria (nem is azt írták régebben se a kimenő papírokra, hogy ne kompromittálják a munkahelyen), a "pánik" meg DIVATOS lett. (mindez nem jelenti, hogy nem kell kezelni)
Szabadulj meg ettől az érzelmi zsarolástól
Anyukád jobban lesz, mert nem lesz akit zsaroljon ezzel.
válasza: válasza:" De ez nem "csak egy hiszti"
- erről nem volt szó, a hisztéria egy komoly betegség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!