Nagy hibát követtem el?

Sajnálom, hogy ilyen körülmények között kellett felnőnöd, de most már a Te kezedben van a döntés, és annak megvalósítása is!

Felnőtt ember vagy! Vállald a döntéseid következményeit, de közben tartsd szem előtt, hogy mindenhez idő kell és kitartás! Tudom, az élet nem habos torta, de ha bízol magadban és dolgozol keményen azért, hogy elérd a célod, akkor előbb-utóbb meglesz! Csak ne add fel! Szórjad a CV-ket és meglásd, sikerül! Fő, hogy mindig pozitívan állj hozzá, ezt erősítsd magadban! Kitartás, sok sikert!

Ahol laksz nincs lehetőség valami szakmát tanulni? Akkor mindjárt nem lenne ilyen problémád.

Szerintem jól döntöttél, valószínűleg én is ezt tettem volna a helyedben.

Ki az a mindenki? Kik mondják hogy menj haza?

Szerintem azzal követsz el hibát hogy ha haza mégy.

Volt egy osztály társam, akik nagyon szegények voltak. Én nem tudom leírni amit ott láttam. Szóval ő kitört onnan, van állása, és a hülye szüleivel nem beszél. (szülei gyártották a kölköket sorban, soha nem dolgoztak, ittak)

Biztos nehéz lehet neki is család nélkül, támogatás nélkül, de ha neki is sikerült...

1részt mi a baj a szakmával? Kitanulod, és utánna miért lennél k*va?

2részt miért ne járhatnál ott egyetemre?

Sok helyre adtam be életrajzot, egy helyről hívtak vissza. Nem zavar, ha takarítani kell (ott is azt fog kelleni), vagy rakodni, vagy bármi. Valahol el kell kezdeni.

Van lehetőségem tanulni, fogok is, de először valami anyagi alapot szeretnék kiépíteni magamnak, hogy ne legyek eltartott, meg finanszírozhassam a tanulmányaim.