Miért puszilják szájon a gyereket a szülők? És miért hívják szerelmüknek?

Először szerelemmel indul a kapcsolat, aztán jön képbe a gyerek, ekkor pedig nem tudják hova tenni az egészet, túl erősödnek az érzelmek és meggajdulnak kb.

De ebben nincs semmi komoly amúgy, bár a gyerekre lehet, hogy nem jól hat.

Állami gondozott vagy?

Ezt hívják szeretetnek. Irodalomban is van példa eme fajta szeretetre.

Arany János

MÁTYÁS ANYJA

Szilágyi

Örzsébet

Levelét megirta;

Szerelmes

Könnyével

Azt is telesirta.

Fiának

A levél,

Prága városába,

Örömhírt

Viszen a

Szomorú fogságba:

„Gyermekem!

Ne mozdulj

Prága városából;

Kiveszlek,

Kiváltlak

A nehéz rabságból.

„Arannyal,

Ezüsttel

Megfizetek érted;

Szívemen

Hordom én

A te hazatérted.

„Ne mozdulj,

Ne indulj,

Én egyetlen árvám!

Ki lesz az

Én fiam

Ha megejt az ármány?

„Adassék

A levél

Hunyadi Mátyásnak,

Tulajdon

Kezébe,

Senkinek se másnak.”

Fekete

Viaszból

Nyom reá pecsétet;

Könyöklõn

Várnak az

Udvari cselédek.

„Ki viszi

Hamarabb

Levelem Prágába?

Száz arany,

Meg a ló,

Teste fáradsága.”

„Viszem én,

Viszem én,

Hét nap elegendõ.”

„Szerelmes

Szivemnek

Hét egész esztendõ!”

„Viszem én,

Hozom én

Válaszát három nap.”

„Szerelmes

Szivemnek

Három egész hónap!”

„Istenem,

Istenem,

Mért nem adál szárnyat,

Hogy utól-

Érhetném

Az anyai vágyat!” -

S ahol jön,

Ahol jön

Egy fekete holló;

Hunyadi

Paizsán

Ül ahhoz hasonló.

Lecsapott,

Lecsapott

Fekete szélvészbõl,

Kikapá

Levelét

Az anyai kézbõl.

„Hamar a

Madarat!...

El kell venni tõle!”

Szalad a

Sokaság

Nyomba, hogy lelõje.

Madarat

Nem egyet,

Százat is meglõnek:

Híre sincs,

Nyoma sincs

A levélvivõnek.

Napestig

Az erdõn

Ûzeti hiába:

Éjfelen

Kocognak

Özvegy ablakába.

„Ki kopog?

Mi kopog?

Egy fekete holló!

Nála még

A levél,

Vagy ahhoz hasonló.

Piros a

Pecsétje;

Finom a hajtása:

Oh áldott,

Oh áldott

A keze-irása!”

(1854.)

Le lehet pontozni meg szidni lehet de én is a szájára adok 1 èvesemnek puszit de csak itthol. Én is néha szerelmemnek hívom mert őt szeretem a világon a legjobban. Persze nem úgy szeretem mint a páromat de akkor is őt jobban. Ezzel sztem nincs probléma. Persze vannak sokan akik máshogy gondolják.

Ez az én vèleményem. Én így gondolkodom.

A szájra puszi, főleg nagyobb korban, nekem sem tetszik. De valószínű ez is a túláradó szeretből fakad.

Az meg, hogy szxerelmüknek hívják, hát bizony ez így van. Ha majd lesz gyereked, akkor megérted ezt az érzést. A gyerek iránti szeretet olyan mint az örökké lángoló, soha el nem múló szerelem, mint egy párkapcsolat kezdeti rózsaszínfelhős időszaka.

Igaz hogy én nem puszilom szájon ( mert alapból bennem van nehogy valami bacit átadjak neki), de minden más porcikáját puszilgatom. Azzal sincs bajom ha valaki a gyereke szájára ad puszit, az ő dolga.

Viszont az tény hogy szerelmemnek is szoktam hívni. Mert az. Hatalmas szerelem van köztünk, rajongásig szeretem a gyerekem. Az én testemből és véremből van. Nem tudok betelni vele, gyönyörű szép.

A férjemmel szoktuk mondani hogy életünk főműve, a legjobb és legszebb amit ketten hoztunk világra. Amúgy ő is néha szerelmének hívja. Szerintem ebben nincs semmi rossz.

Akinek meg nem tetszik ez... nos ő így járt.

Szerintem mindenki foglalkozzon a saját dolgával.