Igaz, hogy idővel jobb lesz?

Személyiségfüggő.Nekem lassan 8 év után sem lett jobb,sőt...

Lehet te nem így leszel.Főleg,ha màr minimum 16 vagy.

21 évesen vesztettem el édesapámat váratlanul, előtte egy évvel pedig nagymamámat. Mindkettőjükkel nagyon közel álltunk egymáshoz. Sokáig nem bírtam kimenni a temetőbe sem. Nekem az segít, hogy hiszek abban, hogy hallják, amikor gondolatban üzenek nekik. Idővel a fájdalom tompul, meg elterelik majd a figyelmed más dolgok. Azóta tényleg megértettem, hogy örömöt és szomorúságot is lehet egy időben érezni egyszerre, főleg pl. Karácsonykor.

Rengeteg közös szokásunk volt, megvolt, hogy mikor hogyan ünneplünk, e nélkül a két ember nélkül viszont már nem volt ugyanaz, így változtattunk, és pl. ünepekkor rokonokhoz megyünk, vagy elutazunk máshova. Ha eszembe jut, kb. bármikor tudnék sírni, pedig jópár éve volt. De ez az élet velejárója, ez van. Szerencsére azért van sok jó dolog is, és tudom, hogy ők is azt szeretnék, ha boldog lennék, nem pedig hogy azon rágódjak, hogy mit kellett volna másképp csinálnom. Örülök azoknak az emlékeknek, amik közösek, mást nem nagyon lehet tenni.