Elmondtam valamit anyunak, ami régóta nyomta a szivemet, erre mondhatni kinevetett. Tényleg nem kellene ezzel ennyit foglalkoznom?

Nem vagyok egy tipikus lelkizős lány, és anyu se az. Sose beszélgettünk pl. a szerelmi életemről vagy bármi ilyesmiről.De most úgy éreztem muszáj elmondanom valakinek, mert teljesen felemészt ez a dolog.

Az egész már 4 éve történt,8. osztályban. Volt egy mikulás buli a suliban, amire a fiú osztálytársaim piát csempésztek be. Nem ittak sokat, de 4 14 évesnek egy üveg vodka pont elég, hogy elveszítsék a fejüket. A bulinak kb. fél 7 kor volt vége, szóval már sötét volt. Ezért nem is bántam amikor felajánlották, hogy ki kisérnek a buszomhoz. Mivel be voltak csípve egész úton hülyéskedtek, így szépen lekéstem a buszom. A következő 1 óra múlva jött. Megkértem őket, hogy ne hagyjanak ott egyedül.Bár ne tettem volna!

Kitalálták, hogy játszunk "felelsz- vagy mersz"-et.Mondtam nekik, hogy durvákat ne mondjanak, mert úgy se teszem meg. Eleinte normálisak voltak, de egyre perverzebbeket mondtak.Persze akkor nevettem rajtuk, hisz ismertem őket, eszembe se jutott, hogy bántanának.Egészen addig, amíg az egyik fiú be nem állt az ajtó elé.Ekkor mondtam, hogy inkább vissza megyek a megállóba és ott várom meg egyedül a buszomat.De nem engedtek ki. Mondták, hogy senkinek se mondják el, ami ott fog történi.Ketten lefogtak és elkezdtek tapizni. A 4. fiú semmit se csinált, csak állt és röhögött. Hiába sírtam, hiába kértem, hogy segítsen... csak állt és nevetett.

Közben a másik kettő elkezdett pofozni és a hajamat tépték.

Egyetlen szerencsém volt, hogy két régi haverom tudta, hogy velük vagyok és azt is sejtették, hogy nem csak jó fejségből jöttek velem.Ezért elindultak megkeresni minket és hál' Isten időben megtáltak.

Mikor haza értem emlékszem, hogy sírtam. De akkor különösebben mégsem viselt meg.Hétfőre (ez pénteken volt) átgondoltam és arra jutottam, hogy csak a pia miatt volt.Senkinek se beszéltem róla a két srácot kivéve. Eddig.

Múlthéten ugyanis véletlen összefutottam azzal a fiúval, aki akkor ott volt és csak nevetett.Hirtelen belém hasított a gyűlölet.Soha senkit nem utáltam ennyire..Ott volt és csak nézte.Tudott volna segíteni, de nem tette. Mielőtt elalszok magam előtt látom, ahogy ott állt, zsebre dugott kézzel és élvezte, hogy bántanak. Fel sem merült benne, hogy leállítsa őket.És még múlthéten volt pofája elhívni randira.Azóta nagyon rosszul érzem magam.Ezért akartam végre kibeszélni magamból anyunak. Erre azt mondta, hogy régen volt, tinik voltunk, ne gondoljak rá.Ennyi.

Tudom, hogy a munka meg van gondja, de őszintén többre számítottam. Persze, régen volt, ez igaz.És akkor kellett volna beszélnem, de akkor fel se fogtam mi történt, vagy nem tudom.