Anyukám többet vár el tőlem, mint amennyit teljesíteni tudok. Mit tegyek?

Kerdezz vissza o mit csinalt amikor eretsegizett.

Senki ne varjon az gyerektol tobbet mint maga valaha teljesitett.

Szia!

Tőlem ist ezt várták, és ha 4-est hoztam, jött a szöveg, hogy ,,nem lesz a gyerekből semmi". Felvételi előkészítőre jártam a gimis felvételi előtt minden szombaton, plusz külön matektanárhoz, pedig nem voltam hülye... A gondolkodásukon nem tudsz változtatni. Megpróbálhatod elmagyarázni, hogy hogyan érzed magad ettől. Elmondhatod azt is nyugodtan, hogy a legtöbb stréberből igavonó lesz a cégeknél, sokukra lőcsölnek rá rengeteg munkát nem éppen a legjobb bérért, ráadásul a pályaválasztás is nehezebb, mert mi alapján döntse el az ember, hogy hova menjen, mi érdekli, ha mindennel kellett foglalkoznia. Mindenből nem lehet egyszerre jónak lenni, csak valaminek a rovására, nekem aztán elhiheted. Köss velük kompromisszumot, hogy a téged érdeklő, és a jövőd szempontjából, várhatóan a szakmádhoz kapcsolódó tantárgyakból 4-5ös leszel, a többiből pedig átmész. Így fogsz tudnia lényegessel foglalkozni- Ha nem értik meg, és nem változik erre semmi, akkor csak annyit tehetsz, hogy elfogadod. De akár meg is mutathatod nekik a válaszomat. Amennyiben ezt megteszed, a következőt üzenem a szüleidnek:

Gimnázium végéig ötös voltam szinte mindenből, a Corvinus egyik nagyon népszerű szakára bejutottam magas pontszámmal. A szombatjaimon, amikor más pihent, én tanultam/ az éppen aktuálisan következő felvételire készültem, és rettegtem, hogy ne hozzak rossz jegyet, mert amikor ez történt, akkor úgy beszéltek rólam a jelenlétemben, mintha nem tudnék semmit, hülye lennék, nem érnék emberként semmit, és semmihez sem értenék. Mindez mire volt jó? 18 évesen azt sem tudtam, mit kezdjek magmmal, fogalmam sem volt arról, hogy mit szeretek csinálni, mert azzal voltam elfoglalva, hogy mindenből 5-ös legyek, és elégedettek legyenek velem a szüleim. Apukám "csak" főiskolára ment, és bánta, hogy nem ment egyetemre, és azt várta, hogy majd én helyette sikeres leszek. És persze mindehhez azt hitte, hogy az 5ösökön keresztül vezet az út. Nem lehet jónak lenni mindenből, az mindig valaminek a rovására megy. Egy pályán akkor lesz az ember sikeres, ha megtanul kitartóan egy területre figyelni. és persze ha kapcsolatban van a saját érzéseivel, és tudja, hogy mi az, amit szívesen csinál. Erre IDŐT kell hagyni a gyereknek, ha mindig tanul, honnan tudná, hogy mi érdekli? Hiszen minden kötelező, nem választhat egyet, vagy kettőt, amiben igazán jó lehetne. Ne kövessétek el a gyereketekkel azt a hibát, amit az én szüleim velem.

Elvégeztem a híres egyetemet, és pályát váltottam, mert nem szerettem igazán, és elhelyezkedni sem tudtam vele! Egy két hónapos gyorstalpalón szereztem képesítést, közben azzal foglalkoztam, amit szeretek, ebből lett tapasztalatom, elmentem gyakornoknak, és végül felvettek egy céghez, mert szívesen csinálom a munkámat, és mert jó vagyok benne. Senkit nem érdekel az egyetemi papírom. Jó, hogy van, és buzdítanám a ti gyereketeket is arra, hogy tanuljon tovább. DE a felvételihez elég 2 tantárgyat jól tudni! Lehetőleg azt a kettőt, ami érdekli is. Érdemes álláshirdetéseket nézegetni, élőben is elmenni megnézni, hogy ki milyen munkát végez, hogy a gyerek megnézhesse, hogy mihez lenne kedve, és tudni, hogy mi az, amit ma a munkaerőpiacon keresnek, megfizetnek.

Komolyan nem tudom, mire jó, ha valaki mindenből ötös...

én az egyetemig hallgattam hogy egy rakás kaki vagyok és nem vagyok képes semmire.

mikor felvettek az egyetemre, semmi dícséret nem volt, közölték velem hogy nem tudják hogy csináltam de ugye tudom hogy el is kell végezni?

na ott szakadt el a cérna.

otthagytam az egyetemet és most fekete bárány vagyok a családban.

az első aki nem diplomás.

15 éve dolgozom a szakmámban és boldog vagyok :)