Van meg esely arra, hogy normalis kapcsolatot alakitsunk ki az apankkal?

Apa ketszer elvalt, a ket hazassagabol negy gyereke (15-23 evesek) szuletett. Az utolso valasa ota (7 eve) millio baratnoje volt, maximum fel evig birta megtartani oket.

A negy gyerek kozul egy maradt vele jo viszonyban.

A legkisebb tesomnak, bar nem egy szent o se, a legnagyobb bune az volt, hogy nagyon hasonlit a masodik felesegere. Apa kb vele folytatta a gyerek anyjaval elkezdett konfliktusait. Emiatt borzaszto igazsagtalansagokat kellett elviselnie.Pl a tesom kerte, hogy allitsuk le a filmet, amig wc-re megy, apa kiakadt, hogy o is olyan onzo, mint az anyja.

A masik tesom 21 eves, evek ota alig beszelnek. Nem birta elviselni az allando kritizalast.

En vagyok a legnagyobb, nalam 10-12 eves koromban volt a csucspont, de meg ma is vannak cifra esetek. Pl 10 evesen rendszeresen annyit kaptam enni, mint az 5 eves ocsem, nehogy elhizzak. Sosem voltam kover, most sem vagyok az, de ha nala voltam hetvegen, rendszeresen eheznem kellett, nehogy "ronda kover" (ahogy o fogalmaz a tulsullyal kapcsolatban) legyek. A legmeglepobb dolgok miatt alazott le, pl 10 centivel arrebb raktam le a taskamat, mint ahol eddig volt, vagy hogy a dobozban, amiben sajtot es sonkat tartottunk, egymasra raktam a sajtot es a sonkat, nem egymas melle. Mindig piszkalt, hogy sose sportolok, de ha eppen sportoltam, az sose volt igazi sport neki (a neptanc csak tancikalas, a roplabda csak jate stb).

Tobbszor probaltunk vele beszelni mi is, meg a nagyink is,eredmenytelenul. En szeretem nagyon, de sajnos nem lehet vele meglenni hosszu tavon. Mindenkit elmar maga mellol, aki szereti. Az elete tonkre van menve, de ha egyszer hajlando lenne meghallgatni minket, meg rendbehozhatna az emberi kapcsolatait. En szeretnem, a testvereim is nyitottak lennenek ra, de fogalmunk sincs, mit tehetnenk.