Mennyire normális, hogy otthon a gyereknek semmit sem szabad?

Szerintem ez rossz, de előbb vagy utóbb majd "fellázad" ellene.

Ha a koliban képes ellátni magát és más emberekkel szemben kiáll magáért, akkor rendben van.

Gondolom egyetemistáról van szó, nem gimisről.

(1-es voltam)

A szigorú neveléssel és az engedelmességgel a szülők felé nincs baj. Kivéve ha már mondjuk párkapcsolati, vagy egyéb pénzügyekbe is bele szólnak.

Itt inkább az önállóságra nevelés hiányát furcsállom. Mondod, hogy a koliba magára mos. És a többi? Ha a törölközőt nem tudja mikor kell cserélni, akkor honnan tudja, melyik ruhát mikor kell mosni?

Tortát szelni nő létemre gyűlölök. Megsütöm, feldíszítem, csak felszelni ne kelljen.

Azt sem érzem gondnak, hogy megpucolta a diót. Segített az édesanyjának. Gondolom, ha ellenvetése lett golna a diópucolássak szemben, akkor nem tette volna meg azonnal.

A picit használt, nedves törülköző kérdését nem értem. Ti minden zuhanyzás után törülközőt cseréltek? Hiszen minden zuhanyzás után nedves.

Ez nem szigorú nevelés, csak burokban nevelték, és cserébe elvárták, hogy besegítsen olyan dolgokban, amik "kevésbé kockázatosak", az önállóságra nevelés kimaradt, a pórázt meg felnőttként is megtartották.

Kérdés, neki ez mennyire jó, mert egyelőre úgy látszik a soraidból, hogy neki kényelmes.

Lázadni mindig lehet, anyám már elmúlt 40, mikor igazán elkezdett fellázadni a szülei pocsék nevelésével szemben. Csak ő már olyan sokáig tűrt, hogy az idegei is tönkrementek.

Ez tipikus példa arra, amikor valakit önállótlanná nevelnek. Egyáltalán nem normális.

A leírásod alapján én olyan 12 évesnek tippeltem... erre kiderül, hogy 22. Én 12 évesen egyedül sütöttem szüleim születésnapi tortáját, nem hogy 22 évesen ne vágtam volna. Ha összegyűlt egy mosásra való szennyes, fogtam magam, bepakoltam a mosógépbe, és kimostam. Egy automata mosógépet kezelni nem nagy dolog. Azt, hogy a vizes törülközőt kiterítjük, már egy 8 éves is tudja.

Felmerül a kérdés, ha 22 évesen ilyen, akkor mi lesz majd vele a házaséletben? Amikor majd a felesége szülni fog, és bent lesz a kórházban, akkor mellette bepenészedhet az összes törülköző, meg halomban állhat a szennyes? Mi lesz vele, ha gondoskodnia kell magáról?

Továbbá ha tényleg olyan fajta, hogy gondolkodás és mérlegelés nélkül ugrik, ha anyuka bármit mond, az könnyen lehet, hogy nagy problémákhoz fog még vezetni a leendő párkapcsolati, illetve házas életében.

Ő kényelmes, megvárja, amíg megcsinálják helyette. Ez rossz dolog.

Másrészt viszont nem lehet, hogy azért segít, mert segíteni akar? Azért megy haza, mert szeretne? Nem mondom, hogy kötelező így élni, nem mindenkinek fekszik, de lehet, hogy neki igen. Mi van, ha szereti a szüleit, és ráadásul szeret így élni?

A probléma akkor van, hogy közben neked panaszkodik, hogy jaj már megint ez-azt kell csinálnom. Na, az gáz. Mert akkor nem tud kiállni magáért, és rá van kényszerítve a dolog.

Szóval neki ez jó, avagy nem jó?