A párom lányai kikészítenek. Mit csináljak, hogy normálisabban viselkedjenek és próbáljanak egy kicsit alkalmazkodni? Nem túl drasztikus megoldást választottunk nevelésként?

A páromnak 2 lánya van az előző kapcsolatából, 15 és 16 évesek. Nagyon nem jöttek ki az anyjuk új férjével (nem lep meg), végül 4 hónapja úgy döntöttek, az apjukhoz költöznek. Leginkább azért volt vonzó számukra ez a variáció, mert a párom külföldön dolgozik, csak 2 havonta egy hétre jön haza, így remélték, hogy az lesz, amit ők elképzelnek.

Semmiben nem voltak hajlandók alkalmazkodni, nem segítettek, nagyjából bejárónőként tekintettek rám, a féltestvéreikkel elég gorombák voltak, csak akkor tudták a nevemet, ha pénz kellett valamire és persze én voltam a rossz, ha a 100. ruhára azt mondtam, hogy nem. Nagyjából egy hónapja egy veszekedés alkalmával közölték, hogy nekem semmi közöm nincs hozzájuk, így semmibe nincs beleszólásom, nincs jogom nekik semmit megtiltani és még sok más hasonló kijelentés is elhangzott részükről.

Én felvetettem a páromnak, hogy ha ők így, akkor én is így, tehát innentől nem csinálok nekik meg semmit, csak ha fizetnek érte és csak annyi pénzük lesz, amennyit az anyjuktól (gyerektartás) és az apjuktól (fizu rájuk eső része) kapnak. Ezt természetesen a szüleikkel is megbeszéltem és mindketten jó ötletnek találták.

A lányok azt hitték, hogy csak vicc, így nagyjából 1 hét alatt elköltötték a pénzüket, most meg ki vannak borulva, hogy nincs semmire és követelik, hogy adjak, mert ez a kötelességem.

Természetesen ételük van, amit mi is eszünk de semmi extrára nem adok (fagyi, süti, smink cuccok, ruhák, mozi stb.) és a szüleik sem. Szerintetek ez így kicsit észhez térítheti őket? Mit tehetnénk még, hogy észhez térjenek?