A szüleimnek csak egy félre sikerült nyűg vagyok?

16 év, bármilyen hosszúnak is tűnik, még nem olyan sok idő, hogy sok mindent fel tudj mutatni. Ne legyen lelkiismeret-furdalásod, ha úgy érzed, hogy a legjobbat hozod ki magadból. Az eredmények úgyis jönnek majd később. Türelem kell kivárni.

Hogy érdemes-e itt lenned? Ez nem is kérdés! Légy céltudatos, és adj értelmet az életednek, célokat. Abban a percben, hogy ez megtörtént, nem is fog eszedbe jutni többé ez a kérdés.

Azon pedig ne gondolkozz, hogy a szüleid mit gondolnak rólad. Mert ők szeretnek! Sokfajta szülő van. Valamelyik abszolút nem tudja kimutatni, de akkor is szeret. Ez ellen nem lehet tenni. :)

Szóval csak bízz magadban, és a végén még csodagyerek is lehetsz! Minden a fejben dől el. Lazíts a sok stresszen.

Tudom, nehéz elhinni, de az anyukád valószínűleg semmit nem álmodott meg. Vagy ha igen, akkor elfelejtette az egészet, amint a karjaiban tartott, és egészséges voltál. Akkor már csak arra gondolt, mennyire örül, és mennyire szeret.

Meg amúgy is, tökéletes gyerekek csak a filmekben léteznek. És ez így is van jól. Ha majd szülő leszek, és biztos, hogy nem vágyom majd ilyen kölykökre. Nem hiszem, hogy mindenkinek kitűnőnek kéne lennie, szó nélkül ki kéne vinnie a szemetet, nem hiszem, hogy akkor vagy jó gyerek, ha sosem bulizol, és ha midig csendben maradsz, amikor kell. Nem kell tökéletesnek lenni ahhoz, hogy szeressenek. Önmagadat kell adni, és persze itt-ott segíteni, ahol tudsz.

Olyan korban vagy, amikor még tapasztalnod kell, így természetes, hogy néha-néha elszúrsz dolgokat. De a szüleid is ilyenek voltak, és hidd el, sosem fognak ezek miatt félresikerültnek tartani. Te vagy az ő szívük csücske, a mindenük, és szeretni fognak, bármi is lesz.

Öleld meg őket minden nap, beszélgess velük sokat, vacsorázz velük együtt, amikor csak lehet, és néha vidd ki azt a fránya szemetet is. Nem várnak tőled annyit, amennyit gondolod. Persze, hogy érdemes itt lenned :)