Valamit tehetek vagy nézzem végig ahogyan szét hullik a családom?

Kérdés inkább hogy mi lesz a gyerekekkel?

Anyukád nagyon önző hogy rájuk nincs tekintettel. Nem kötelező apukádat szeretnie és vele maradni, de a gyerekek érdekében nem ártana felkészíteni őket, nem egyik-napról a másikra lelépni (függetlenül attól hogy viszi-e őket vagy otthagyja). Erre mindenképp hívd fel a figyelmét,ha szereti a gyerekeit, nem lép le se szó, se beszéd....

Anyadra rajott a klimax, ilyenkor sok no teljesen meghulyul es beszelhetsz neki amit akarsz, nem hat ra, tisztara megorulnek.

En is vegigeltem ezt, a sajat anyammal, persze utolag rajott o is hogy nekunk volt igazunk, de akkor mar keso volt, felrugott majdnem 30 evet a semmiert, ezt nem lehet visszacsinalni.

Anyaddal nem tudsz tenni semmit, allj apad mellett ahogy tudsz, segitsd hogy ne maradjon egyedul, tamogasd ahogy lehet.

" mert én is elköltöztem akkor neki is szabad"

az ész megáll.. te a családdal mentél el, ő meg viszketegségében elhagyja a kisgyerekeit és azok apját.

Anyáddal beszéld meg, hogy ne állítsa ilyen helyzet elé őket: beszélje meg, elmegy.

szerintem is inkább a gyerekek a kérdés.

még túl kicsik.

az anya úgy is megbánja, ez nem kérdés.

az élet mindig kiegyenlíti a számlát.